Seite - 309 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

309 amarra a morva Zlobicky Jözsef Bâlintot hivta meg (szül. 1741, Velehradban), ki jeles nyelvtudomânyi, irodalomtôrténeti és jogtudomânyi ismereteivel a legjelesb prâgai tudösok barâtsâgât szerezte meg magânak. Midôn utöbb Zlobicky a bécsi tanszékre kerûlt, Bécs-Ujhelyben a stâjerorszâgi szuletésû, v de Morvaorszâgban nevelkedett Simek Miksa atya lett az utödja, ki azonban cseh nyelvtanâban olyan ùjitâsokat és szabâlytalansâgokat követett el, a minôk a szlàv philologia megalapitôjât, Dobrovsky Jözsefet egy cseh nyelvü ellenirat kiadâsâra inditottâk (1791). Ugyanez alkatomböl irta késôbb (1799) „Über die Bildsamkeit der slavischen Sprache" czimü német mûvét is, v mely Simek és târsai nyelvrontâsnak hirtelen véget vetett. Dobrovsky élete-sorsa szoros kapcsolatban âll Morvaorszâggal. Briïnn- ben lépett a morvaorszâgi jezsuita-tartomâny kôtelékébe. Olmütz melletti Hradischban a josephinista papi szeminârium igazgatöja volt s szelleme gyiijtö szikrâival lângra lobbantotta nôvendékei lelkesedését. 1786-töl 1 790-ig ismét Brünnben élt s ugyanott tért örök nyugalomra is (1829). A cseh nyelv rendszerét, valamint tôrténetét s irodalmi életét târgyalô üttörö munkài, nemkülönben Cyrill és Methödröl szölö s egyéb dolgozatai Morvaorszâgot ép l'igy érdeklik, mint a szomszéd cseh földet. A mit Dobrovsky a cseh nyelvbuvârlat terén tett, ugyanazt mûvelte Palacky Ferencz (szül. 1798) a cseh tôrténetirâs tudomânyâban. Dobrovsky halâla utân ô vâllalkozott a délibâbos morva nyelvüjitök tûlkapâsainak (fôkép Ziak Vincze és Trnka Ferencz tanainak, kiknek mâsodika egyebek közt Tasso „Megszabaditott Jeruzsàlem"-ét is leforditotta) megfékezésére. Kisebb széptani, kritikai, nyelvtudomânyi és politikai dolgozatait a szül<5- helye (Hodslavice, Hotzendorf) fölött magaslö mondakoszorûs Radhost heg)7 nevével czimezte, s lendûletes ôdât irt eléjôk ö-kori versmértékben, melynek v védelmére Safarikkal együtt külön iratban is sikeresen küzdött. Ha az egész cseh nemzet „a nép atyjât" tiszteli Palackyban, szûkebb hazâja Komensky utân benne lâtja legnagyobb fiât, jöllehet mindketten honukon kivûl mûkôdtek és haltak meg. Palacky irta meg különben Comenius elsô, a nagy ember érdemeit méltatô életrajzât is. Most végre valahâra a természettudomânyok muvelése is sorra kerûl. A buchlaui Berchthold Frigyes gröf volt e téren az üttörö. 0 maga ugyan csak keveset irt (a prâgai „Krok" czimü folyöiratban), de a hirneves Press/ Svatopluk cseh természetbûvâr, ki néhâny évig az olmützi akadémia tanâra volt, neki köszöni nagyszabâsû nôvénytani munkâi kiadâsât.