Seite - 312 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

312 lépett. Ez kivált a Matice Moravská mükodésében mutatkozott a leg- szembetúnóbben. A társúlat magvas munkákat ad ki; 1869-ben negyedévi tudományos folyóíratot indít meg Royt Venczel tanár (jelenleg országos tanfelügyeló) szakavatott szerkesztésében, ki már Znaimot illetö s egyéb torténelmi buvárlataival is kitúnt. Irt Brünn szláv óskoráról, valamint az ó-morva müveltségi élet némely ágairól is. Legbuzgóbb dolgozótársa Brandl V. (szül. 1834 Brünnben) országos levéltárnok lón, ki szintén Morvaország müveltségtorténelmével foglalkozott kiváltképen, de e mellett jogtórténelmi, oklevéltani, helyrajzi és irodalomtorténeti tanúlmányokra is talált idót. Kiadta Zerotín Károly, Cimburki Tovaíovsky Ctibor és Drnovitzi Ctibor íratait és levelezéseit, továbbá a legrégibb cseh jogi emléket: a Kniha Rozmberská-i, a Libri citationum-oX., Morvaország diplomatariumát, melybe már elóde Boíek Antal belefogott; irt még két nélkülüzhetetlen kézikónyvet: egy torténelmi, néprajzi és helyrajzi munkát (Kniha pro kazdého Moravana) meg egy múveltségtorténelmi szótárt (Glossarium illustrans bohémico- v moravicae historiae fontes), végül Dobrovsky József, Safarík Pál J., Erben K. J., Klácel és Sylva-Taroucca gróf kimerító életrajzait, s e mellett behatóan foglal- kozott a népdalokkal és a politikai életben is részt vett tollával. Saját útjain haladt Dudik Beda, az ország tórténetírója, raigerni benczés, ki Morva- országnak legalaposabban irta meg a torténelmét, mindenütt kelló figye- lemmel a müveltségi állapotokra. E férfiak koré az ifjabb erök egész csapata sorakozott, kik szintén derekas munkát végeztek. Közülök csak Slavik F. A. v igazgató, dr. Kamanííek Fr., dr. Sujan Fr., Dvofák Fr. Rypáíek Fr. Hlavinka Al., Bauer Fr., dr. Eichler, id. Sembera A. V., Müller F. B., Korínek F. B. és Lepar J. neveit említjük meg. A foldrajzírók közt kivált Koristka lovag és a monographia-iró Werner említendó. Nagy számmal jelentek meg az Európát és egyéb világrészeket illetö útleírások is. A nyelvtudomány terén is serény munkásság folyik. Elótérben áll a nép lelkének legbelsejét tükrözö mondattani sajátságok buvárlata. Ezeknek szentelé beható tanülmányait BartoS Ferencz, jelenleg tanfelügyeló (szül. Mlatcovában, Zlín mellett, 1837) és eleinte csak egyes mondattani kérdé- seket dolgozott ki, utóbb pedig az egész mondattant (Skladba, 6 kiadás); mellette még Kotsmích V., Prasek V. igazgató, BodiCka Tivadar tanár, Mittner plébános, Vymazal F., Popelka B., Vasek A., dr. Jokl Ferdinánd és mások foglalkoztak nyelvtudományi kérdésekkel. Vymazal az összes szláv nyelvjárások nyelvtanait megírta; Blazek Mátyás alaktant adott ki. Ritka