Seite - 316 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

316 látunk, melyek közul az 1876-ban Kosina és Havelka alapította Koleda élt valamivel hosszabb ideig (6 évfolyam) Olmützben. Kedvezöbb sorsa volt V az Obzor (1878 óta, szerkeszti St'astny Vladimir szerzetes-tanár Brünnben) és Vesna czímüeknek (az ntóbbi 1881 óta, szerkeszti Dlouhy Ferencz tanár ugyanott). Igaz, hogy idöközben a nemzeti újjászületés mozgalma az egész országot magával ragadta, s az ország értelmisége számban nagyot emel- kedett. A hetvenes évek óta a pezsgóbb szellemi élet lüktetése Morvaország- ban mind észrevehetóbb. Az cmlített két folyóírat mellé újabb versenytársak szegódtek, így a brünni Niva (szerkeszti dr. Roháíek Fr.), mely a jelenkori irodalmi áramlatok szolgálatába szegódott, továbbá az olmützi NáS Domov (szerkeszti Vévoda József), ki meg a tágabb korú olvasókózonség szükség- leteinek akar megfelelni. Üjabban a katbolikus haladópárt is alapított egy folyóíratot, a Novy Zivot (Uj élet) czímüt, melynek Dostal-Lutinov Károly és Skalík Fr. szerzetesatyák a kiadói. Ezek mellett a külonféle politikai lapok is tért nyitnak a költöi termékeknek, míg a raigerni Hlfdka literární (1883 óta, szerkeszti dr. Vychodil Pál benczés) és a brünni Literátní listy (1879 óta, szerkeszti Dlouhy F.) kritikai és publiczisztikai értekezések mellett irodalmiaknak is juttat helyet. A morva Urbánek F. A. alapította Vèstnfk bibliograficky nem bírt boldogülni. Mindezen idószaki irodalmi jelenségek tanúsága szerint a prózai mûfajokat több szerencsével múvelik Morvaországban, mint a kötött beszédüeket. A morva költök berke esak lassacskán népesúl, de azért már is új meg újabb útakat egyengetnek benne, jóllehet a régibbek sincsenek minden báj V híjával. Isten és haza! ez a vezérigéje St'astny Vladimir jóhangzású s kedves lyrai és epikus kôlteményeinek, míg tanító versezetei az egész emberiséget a szép, igaz és jó szolgálatára szeretnék nevelni. Táborsky Ferencz és Procházka F. Csehországba költöztek ugyan, de morva hazájuk természetét V s népét éneklik meg (ép így Misteck^ is) és St'astny Vladimirhoz hasonlón a múltba mélyednek el. Újabban Táborsky a prágai diák- és szalonélet megfigyelójévé lett s humorral, részvéttel s itt-ott szatirikus oldalvágásokkal rajzolja tanúlmánya tárgyait. Procházka meg Morvaország újjászületését szereti allegoriai képekben feltüntetni s a szerelem és a természetélet festé- sében keres új színeket. Scholz Leo a morva torténelem mystikus múltjába mélyed, Chlumecky Adám pedig az allegoriát müveli nagy kedvteléssel. Kysely F. szerzetesatya mély érzésú dalaiból a szlávok apostolainak fon koszorút, Kallus József meg a Beszkídek alján lévó szülófoldjét és annak