Seite - 320 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

320 nem sokára ezután egészen a magyarok zsákmányává lett úgy, hogy majd- nem száz évig még neve sem volt meg. Csak Ottó császárnak a Lech mezön vívott gyózelme (955) után szabadítá föl Boleslav cseh fejedelem az országot a magyarok uralma alól. Azután, 1026-tól fogva a Premysl családhoz volt kötve az ország sorsa, míg a család ki nem halt és majd Csehország fejedelmeinek, vagy királyainak kormánya alatt állt, majd fejedelemségekre oszlott; késóbb órgrófsággá emeltetvén, a Premysl családdal rokon uralkodók alá kerult; a politikában jobbára Csehország sorsában osztozott, a múvészetben azonban nem sokára megvált Csehországtól és majd éjszaki, majd meg délvidéki hatás alá kerúlt. A román múvészet idejéból a világi építészetnek csak igen kevés maradványai vannak ; ilyenek azok a kerek tornyok, melyek köziil a leg- régiebbek az egy-egy vidék összes rokon törzsei fölött uralkodó nemzetségfó (zupan) székhelyeúl szolgált hajdani zupansági, vagy megyei várak részei voltak. E kerek tornyok kozúl a legtöbbet utóbb átalakították, miért is nem mindig ismerhetók föl. Ilyenek Pernstein és Eichhorn várak. Buchlau várhoz ily módon utóbb három másik tornyot építettek, a melyek négy- szogúek. Eulenburg várnak régi kerek tornya és kerító falának egy része még fonnáll; Nikolsburg kastély épületeinek tomegéból egy pompás öreg- torony emelkedik ki ; Drahanovitz várnak késó románkori szép négyszogú tornya még épségben van. Alttitschein, Altboskovitz, Altcimburg, Neu- cimburg, Helfenstein, Hochwald, Zornstein, Zuberstein régi hatalmas híres várak romokban hevernek. • A szláv váraknak a kerító falon belúl külön álló öregtorony volt a fó részük. Elrendezésre nézve különbözik tólük a német vár, a milyen a bevándorolt németek elhatalmasodásával mind több-több épúlt, úgy, hogy a szláv várak egészen eltünedeztek. A német várak több, egymással kapcso- latos építményból állottak, melyek a várudvart korúlzárták ; faluk többnyire a vár faláúl is szolgált; a várnak legmagasabb és egyszersmind legnehezebben megkozelíthetó pontján emelkedett az öregtorony. E várak ilyetén elrende- zésüknél fogva kevésbbé tágasak, de építményeiknél fogva kényelmesebbek, erósebbek voltak és nagyobb ellenálló képességgel is bírtak, mint a szláv várak, melyeket utóbb jobbára átalakítottak. Az ez idóbeli német várak maradványai is ritkák. Kozéjúk tartozik Olmütz régi fejedelmi vára, melyet a XV. században a székesegyházi keresztfolyosó építésekor falaztak el és melynek maradványait Biefel érseki mérnôk 1868-ban véletlenúl fedezte föl.