Seite - 322 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1
Bild der Seite - 322 -
Text der Seite - 322 -
322
Morvaországban gyérebben fordúl eló a templomoknak ama korban
divatozott másik formája, mely négyzetes kozépsó, és oldalaihoz épített
félkórú vagy négyszógú mellékrészekból állott. Az 1130-ban épúlt reznovitzi
templom azonban jellemzó képviselóje az e fajta építményeknek. E templom
kozépsó négyzetes része emeletnyi magasságban nyolczszógbe megy át,
melynek mindegyik oldalán páros ablak van és mely fólúl nyolczszógú
falazott sisakkal vagy tetóvel végzódik; a négyzet három oldalához egy-egy
félkórú fülke csatlakozik, negyedik oldalához pedig utólag egy hajót építettek.
Késóbb hosszanti elrendezésú templomok divatoztak, a melyeknek nyugati
homlokzata elótt ennél valamivel keskenyebb torony emelkedett, s pedig
úgy, hogy a torony alja tóbbnyire elócsarnokúl szolgált; a toronyhoz
esatlakozó hajó eleinte négyzetes, utóbb négyszógú volt, kelet felól pedig
félkórú oltárhelylyel záródott. Számos ilyetén elrendezésú falusi templom
maradt fónn, példáúl Mostistben, Lukovanban, stb. Nagyobb plebánia- és
kolostortemplomok belsejét oszloprendekkel két-három hajóra osztották,
a három hajónak kózépsójét pedig az ó-keresztény bazilika mintája szerint
jóval magasabbra építették. Az olmützi herczegi székhelyen Ottó által
1109-ben, továbbá a brünni székhelyen Konrád által 1053-tól 1093-ig
épített kora román építésú terjedelmes templomok alapfalait nem régiben
fólásták és ekként megállapították azoknak alakját és nagyságát. A Hullein-
ban levó templomnak díszes kapuja késóbbi idóból való.
Mint más országokban, Morvaországban is csakhamar kiváló gondot
fordítottak a kolostorok építésére. A XI. században Raigernben keletkezett
az elsó kolostor. Ezt kóvették az Olmütz melletti Hradischban, Trebitschben,
Kanitzban, a Znaim melletti Bruckban, Velehradban, Kumrovitzban, a Brünn
melletti Obrovitzban, Daubravnikban és még tóbb helyen épúlt kolostorok.
A huszita viharok alatt valamennyi tóbbé-kevésbbé, nehány pedig teljesen
elpusztúlt. A trebitschi kolostor elrendezése még fólismerhetó, a brucki
szentélyének és két sekrestyéjének falai még fónnállanak; a velehradi
i68t-ben leégett; szentélyének külseje azonban megórizte 1202-ki évi
állapotát; 1891-ben a fal vakolata alól elókerúlt a régi keresztfolyosó román
kapuja, a miból kóvetkeztetni lehet az épület egykori egész mivoltára.
E kolostort a már emlitett Vladislav órgróf, I. Premysl Ottokár király
ócscse alapította.
E korszaknak tóbb tekintetben egyik legnevezetesebb építészeti alko-
tása a tísnovitzi kolostor, melyet Constantia királyné, Ottokár ózvegye,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Morvaország és Szilézia (Morvaország)
- Band
- 17/1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1897
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 16.93 x 21.95 cm
- Seiten
- 410
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch