Seite - 322 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

322 Morvaországban gyérebben fordúl eló a templomoknak ama korban divatozott másik formája, mely négyzetes kozépsó, és oldalaihoz épített félkórú vagy négyszógú mellékrészekból állott. Az 1130-ban épúlt reznovitzi templom azonban jellemzó képviselóje az e fajta építményeknek. E templom kozépsó négyzetes része emeletnyi magasságban nyolczszógbe megy át, melynek mindegyik oldalán páros ablak van és mely fólúl nyolczszógú falazott sisakkal vagy tetóvel végzódik; a négyzet három oldalához egy-egy félkórú fülke csatlakozik, negyedik oldalához pedig utólag egy hajót építettek. Késóbb hosszanti elrendezésú templomok divatoztak, a melyeknek nyugati homlokzata elótt ennél valamivel keskenyebb torony emelkedett, s pedig úgy, hogy a torony alja tóbbnyire elócsarnokúl szolgált; a toronyhoz esatlakozó hajó eleinte négyzetes, utóbb négyszógú volt, kelet felól pedig félkórú oltárhelylyel záródott. Számos ilyetén elrendezésú falusi templom maradt fónn, példáúl Mostistben, Lukovanban, stb. Nagyobb plebánia- és kolostortemplomok belsejét oszloprendekkel két-három hajóra osztották, a három hajónak kózépsójét pedig az ó-keresztény bazilika mintája szerint jóval magasabbra építették. Az olmützi herczegi székhelyen Ottó által 1109-ben, továbbá a brünni székhelyen Konrád által 1053-tól 1093-ig épített kora román építésú terjedelmes templomok alapfalait nem régiben fólásták és ekként megállapították azoknak alakját és nagyságát. A Hullein- ban levó templomnak díszes kapuja késóbbi idóból való. Mint más országokban, Morvaországban is csakhamar kiváló gondot fordítottak a kolostorok építésére. A XI. században Raigernben keletkezett az elsó kolostor. Ezt kóvették az Olmütz melletti Hradischban, Trebitschben, Kanitzban, a Znaim melletti Bruckban, Velehradban, Kumrovitzban, a Brünn melletti Obrovitzban, Daubravnikban és még tóbb helyen épúlt kolostorok. A huszita viharok alatt valamennyi tóbbé-kevésbbé, nehány pedig teljesen elpusztúlt. A trebitschi kolostor elrendezése még fólismerhetó, a brucki szentélyének és két sekrestyéjének falai még fónnállanak; a velehradi i68t-ben leégett; szentélyének külseje azonban megórizte 1202-ki évi állapotát; 1891-ben a fal vakolata alól elókerúlt a régi keresztfolyosó román kapuja, a miból kóvetkeztetni lehet az épület egykori egész mivoltára. E kolostort a már emlitett Vladislav órgróf, I. Premysl Ottokár király ócscse alapította. E korszaknak tóbb tekintetben egyik legnevezetesebb építészeti alko- tása a tísnovitzi kolostor, melyet Constantia királyné, Ottokár ózvegye,