Seite - 324 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

324 általánosan elterjedt a már teljesen kifejlett kora csúcsíves építési rendszer; 12 lO és 1230 kózótt ugyanisFerencz-rendiek, minoriták, Domonkos-rendiek, Agoston-rendiek telepúltek le, ésBrünnben, Iglauban, Olmützben, Schonberg- ben, Znaimban kolostorokat építettek. Vladislav órgróf alatt, a kinek áldásos uralma tartós békét és általános jóllétet hozott az országra, továbbá I. Ottokár uralkodása idejében is számos templom keletkezett; azonban I. Venczel és II. Ottokár alatt még sokkal élénkebbé vált az épító tevékenység. Morvaország legrégibb kora csúcsíves építményei: Iglauban az egykori Domonkos-rendi templom, aztán a minoriták temploma, végúl a Szent Jakab templom, mely 1230 és 1243 kózt épúlt és egyszersmind a legelsó csarnok- templom az országban. Valószínú, hogy ez idótájban építették újjá a brünni román székesegyházat; erre valí a hajó falának alsó része, melynek befalazott ablakai vannak. A fólsorolt templomokat folúlmúlja a lodenitzi szép templom, a melynek tornyát azonkivúl két szépen boltozott, eredeti alkotású csarnok díszíti. Nagyobb számúak a kora csúcsíves, egyhajós, kisebb templomok. llyenek Velehradban az úgy nevezett Cyrilka, Schlapanitzban a templom szentélye, stb. Szép számmal maradtak fónn terjedelmesebb kéthajós templo- mok is, melyek kivétel nélkúl Csehország határszélén vannak és annak hoszszában tovább is találhatók. A Wolfranitzban, Bóhmisch-Rudolecban, Sitzgrasban, Bidherschben, Lipolcban levó kéthajós templomoknak két-két, a biteschi, a saari Szent Prokop, a teltschi Szent Jakab templomnak pedig három-három pillérje van. Az akkori városi plebánia-templomok tóbbnyire háromhajósak; a korábbiak kózéphajója magasabb, a késóbbieknek mind a három hajójuk egyenló magas; tornyuk vagy oldalt, vagy a nyugati homlokzat elótt áll; helylyel-kózzel találkoznak két tornyúak is; a kózéphajó tóbbnyire hosszabb és sokszógú záradékú, az oldalhajók egyenesen, néha sokszógúen záródnak. Az olmützi székesegyháznak 1265 és 12 75 kózótt épúlt hajója, mely tóbbszóri újjáépítés után is elég jó állapotban van, a legszebb eñajta templom; mind a három hajója egyenló magas; oldalhajói szokatlanúl keskenyek, a mi onnan származik, hogy a régi román székes- egyház tornyait és alapfalait megtartották, tehát azoknak a méretéhez kellett szabni az újabb építményt. A luxenburgi háznak most kóvetkezó uralma alatt rendkivúl fóllendíilt az építkezés; a pompakedveló és szenvedélyes építkezó család mindig melegen érdeklódótt az építészet iránt. János király az építkezésre vonatkozólag számos rendeletet bocsátott ki; maga is sok és hatalmas építményt emelt