Seite - 328 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

328 nem tekintve a huszitäk pusztitäsa utäni üjjäepiteset, ket epitesi korszakot es ket mester müveszetet lehet megkülönböztetni. Az elsö korszakböl valök azok a reszek, melyek a faragott könek majdnem teljes mellözesevel tisztän tegläböl epitvek, s melyek a königgrätzi templomra es valamely a tegla- epitesben järatos ejszaknemet mesterre mutatnak; a kereszthajö delnyugati reszenek egyarant eredeti es festöi megalkotäsa arröl tanüskodik, hogy a mester a gyarlöbb epitö anyaggal es csekelyebb eszközökkel mily nagy hatäst volt kepes elerni. A masodik korszakböl valök : a szentelynek löher- level-alakü elrendezese, a mely mintegy masodik kereszthajöt alkot; toväbbä a templomnak egesz keleti es delnyugati resze. Emezek a marburgi templom- hoz, a kölni Märia-templomhoz (am Capitol), vagy a francziaorszägi hasonlö elrendezesü templomokhoz hasonlitanak. Szamos reszlet ismet a delnemet epitö mühelyre vall, nevszerint a faragott kö es a tegla alkalmazasänak mödja, toväbba az ablakok szep geometriai diszei, a melyek közt legkivälöbb a fö kapu fölötti kerek ablak. E helyütt szölanunk kell meg egyszer a brilnni Szent Jakab templom- röl, mely Morvaorszagban a legnagyobb, legszebb, legjobb ällapotban Ievö es legegysegesebb alkatü csücsives epitmeny, noha befejezese 1511 -ig, söt azontül is elhüzödott. Häromhajös csarnoktemplom ez; folyosöval övezett, meresz szerkezetü szentelye sokszöggel zärödik es a sokszög mindegyik oldalän ket-ket hatalmas ablak van. Kapcsolatban megemlitjük az olmützi Möricz-templomot, mely koränt sem oly pompäs es meresz, mint az elöbbi; epitesenek törtenete azonban hasonlit amazehoz, a mennyiben 1483-ban fejeztek be. Toväbbi emlekek : a daubravniki csarnoktemplom, melynek keletkezese szinten ebbe az idöbe esik; tisztän pernsteini märvänyböl epult; pillerei szepen tagoltak; a znaimi Miklös-templomnak, mely 1338-ban kezdett epülni, härom hajöjät oszlopok välasztjäk el; vegul a boskovitzi plebänia-templom. A romokban heverö kanitzi kolostor-templom is a luxem- burgi häz idejeböl valö; szep aränyü, gazdag, diszes elöällitäsü volt; a kolostornak pusztülö keresztfolyosöja szinten igen erdekes. Emlitesre meltök meg az ellenseges betöresek eilen a lakossäg vedel- mere szolgälö megerösitett falusi templomok, vagyis a bästyäkkal, tornyokkal, földalatti folyosökkal vedett eröd-templomok, a milyenek Znaimban a Venczel- templom, toväbbä Gross-Bitesch, Gurdau, Saitz helysegek templomai. Emlitesre meltök toväbbä a hegyi videkeken ma is szep szämban levö fa templomok; nepies, ösregi epitesi mödjuk az egykor ältalänosan es egyedül