Seite - 334 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

334 mind nagyobb tevékenységre buzdultak az épitkezés terén; ôk is szàmos uj, nagy s pompas templomot, tanâcshâzat, s vârosvédô falakat emeltek és azoknak kapuit és tornyait faragvànyokkal és festményekkel diszitették. A tanâcshâzak szép sorâbôl kiemeljûk Olmùtz vârosâét, melyet 12Ôl-ben épitettek és 1378-ban tetemesen megnagyobbitottak ; mind a két évbeli épitkezést pontosan fôlismerjuk, noha a tanâcshâz most kétemeletes barokk épitmény, s kulsején csakis a déli oldal diszes erkélye, a nyugati oldalon pedig egy czimerekkel diszitett nyilt lépcsô mutât a kôzépkorra. Egykor az tizleti helyiségektôl tâvolabb âllott, most a tanâcshâzba be van épitve a vârosi mértékhivatalnak kés<5 csûcsives szép épûlete. Az éjszaknyugati szârny elsô emeletén van a szép boltozatu egykori tôrvényszéki terem, mely annak idején legalâbb hét szakaszbôl âllott. A luxemburgi hâz uralkodâsa alatt szâmos épitészeti alkotâs keletkezett, és ekként Morvaorszâgban ôrvendetes fejlôdésnek induit a mûvészet ; ellenben a vallâsi és nemzetiségi pârtoskodâsnak nem sokâra bekôvetkezett idejében nemcsak hogy megszunt a muvészeti élet, hanem a huszita hâborûk viharai- ban szâzâval pusztultak el az épitészetnek és a mûvészetnek legnagyobb és legszebb emlékei. Ekként a korâbbi szàzadok szâmtalan muvészeti kincse enyészett el, a mûvészet virâgzâsa megakadt és egy egész szâzadra lehetet- lenné vâlt a muvészeti tevékenység. Csak mikor 1444-tôl fogva Podëbrad-Kunstat Boezek Gyôrgy elôbb mint morvaorszâgi helytartô, utôbb (1458—1471) mint Csehorszâg kirâlya visszaâllitotta a rendet és a békét és ezzel kapcsolatban a kereskedelem és jôllét fôllendûlt, még inkâbb pedig utôdjai, Corvin Mâtyàs magyar kirâly és a Jagello-hâzbeli II. Ulâszlô cseh és magyar kirâly alatt (1471 —1516) érte el a csûcsives mûvészet mâsodik virâgzâsi koràt, melyet kôzônségesen a mûvészet Ulâszld-féle korszakânak szokâs nevezni. A huszitâk âltal elpusztitott templomoknak és kolostoroknak mintegy kétharmad részét ûjbôl fôlépitették, a meglevô templomokat megnagyob- bitottâk, szâmos bazilikât csarnoktemplommâ alakitottak ât. 1483 kôrûl befejezték az olmûtzi Môricz templomot, a brûnni Jakab templom is lassan- ként kôzeledett a befejezéshez ; szentélye 1470-ben még nem volt készen; 1502-ben brûnni Pilgram mester az éjszaki oldalhajôt kezdé épiteni. 1511-ben a boltozat kôrûlbelûl készen volt, a tornyot azonban még azutân is épitették. A XVI. szâzad végén a briinni székesegyhâzat csarnok- templommâ alakitjâk ât, késôbb Thurzô pûspôk szép elôcsarnokot emelt