Seite - 336 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

336 az éjszaki oldala elé; 1566-ban befejezték. A daubravniki szép templomot 1535-t<5l 1557-ig régi részeinek fólhasználásával újból fôlépitették. A késó csúcsíves építészet idejében emelt tanácsházak kózúl meg- említjük : a znaimi tanácsház tornyát, melyet edelspitzi Miklós mester 1445-ben épített; az iglaui tanácsház fôldszinti, gerendás mennyezetú termét ; a boskovitzi érdekes tanácsházat, melynek lemetszett sarkú tornya eredetiségénél fogva érdekes; a máhrisch-trübaui 1539-ben épúlt tornyot; az olmützi városi mértékhivatalt, s a brünni tanácsház szép kapuját, mely állítólag Pilgram mester múve. Brünnben, Prosnitzban, Trübauban és még nehány városban szép magán építmények is maradtak fônn. A tornyoknak egy sajátos faját kell még megemlítenünk, mely Cseh- és Morvaországban gyakran fordúl eló. Számos templom és tanácsház tor- nyának tetején kiszókelló párkánykóvek fôlrakàsa, vagy a falnak beszôkellése által képezett folyosó fut a torony sisakja kôrûl és vagy a pereme szélén, vagy a sisak tôvén négy kisebb saroktorony emelkedik; néha a torony sisakjának felsó részén is még másik négy erkély van és e sok karcsú csúcs rendkivûli élénkséget ad a toronynak. A torony ilyetén díszítése nagyon kedvelt volt és még a renaissance múvészet idejében is divatozott, a mire példa a brünni tanácsház tornya. A csúcsíves múvészet idejéból valók a znaimi tanácsháznak tôbb emeletre tagolt sisakú tornya, továbbá a kornitzi plebánia-templom rendkivül kónnyed és díszes tornya. A csúcsíves építészet befejezéseül meg kell még emlékeznünk Morva- ország egy hires szülottjéról, prosnitzi Mátyás, más néven Rajsek mesterról, a ki tanúlmányok czéljából beútazta Német-, Franczia-, Angol- és Olasz- országot, s 1457-ben a prágai lóportornyot építé; majd folytatta a kuttenbergi Borbála templom szentélyének építését, a melyen egy s más részlet az angol csúcsíves építészetre mutât. Minthogy a brünni székesegyház ama kóvein, melyek csarnoktemplommá való átalakítása idejéból származnak, olyan kófaragó-jegyek fordúlnak eló, mint a prágai lóportorony kóvein : fóltehetó, hogy Rajsek a brünni székesegyház átalakításán is dolgozott. Ujabb kutatók a csúcsíves építészet végsó idejéból tôbb kófaragó mester nevét fedezték fol, a kik valószinúleg azokon a csúcsíves építményeken dolgoztak, melyek 1550-tôl 1570-ig fejeztettek be. Fóltehetó, hogy e mesterek megpróbálkoztak a renaissance múvészet formáival is. Az új múvészet szerényen jelentkezett Morvaországban, de csakhamar gyózelmesen vonúlt be és kiszorította a csúcsíves múvészetet, mely három-