Seite - 338 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

38 Nem meglepö, hogy a renaissance Morvaorszâgban korân jelentkezik, mivel Corvin Mâtyâs magyar kirâly, a ki Morvaorszâgot hatalma alâ hajtotta, Olaszorszâggal élénk érintkezésben volt és budai udvarâban szâmos olasz mûvészt foglalkoztatott. A mährisch-trübaui java részében lebontott kastély- nak meglevö kapuja 1492-böl valö, s igy Ausztriâban egyik legrégibb renaissance épitmény. Egészben véve nyers és durva, az antik formâk irânt valö fogyatékos érzékrôl tanuskodik és kétségtelenûl nem olasz mester mûve. Epitôjének, Boskovitz Lâszlônak, udvarâban akkor Dubenszky Jeromos (1508 —1529) és Herding Gâspâr (1510) épitômesterek tartözkodtak. Ilyen korcsformâk jellemzik a daubravniki templomnak 1535-bôl valö egyik kapujât és Teltsch kastélynak két kis ajtajât is. A renaissance mûvészetet tulajdonképen a gazdag, hatalmas, mûvészeti érzéku, sokat ûtazott nemesség honositotta meg és âpolta; az orszâg vezetô nemzetségei, melyek a huszita tanokhoz hajlottak és az ûgy nevezett cseh testvéreket hathatösan pârtoltâk, akkoriban ezek voltak: Boskovitz, Cymburg, Krajir, Kunstat, Lichtenburg, Liechtenstein, Lipa, Lomnitz, Neuhaus, Pernstein, Pösing, Sovinec (Eulenburg), Sternberg, Waldstein, Wlaschim, a melyekhez 1480-töl a Zierotin nemzetség is tartozott. E régi bäröknak fejedelemségekkel fôléro, kiterjedt birtokaik voltak, a melyek fölött souverän mödon uralkodtak ; igy példâûl a Zierotin nemzetség Morvaorszâgnak majdnem egy harmadât birta. Ez a nemesség valösägos udvart tartott ; katonasâga, udvari lovagjai, udvari tisztjei és szolgâi voltak, s ezeken kivûl mindig szâmos vendég, muvész és tudös jârt-kèlt nâluk. A kastélyok a mûvészet, a tudomâny, a finom szokâsok és târsadalmi érintkezés helyei voltak. Az ilyen udvartartâsra a vârak nem voltak alkalmasak ; az egész orszâgban ûj és pompas ûrilakokat, sokszor egy-egy csalâd többet is épitett és a leggazdagabb mödon rendezte be. Ekként a mûvészetnek ùjabb fényes korszaka köszöntött be az orszägba. E korszak tevékenysége egyedûl a vilâgi épitkezésre szoritkozik és II. Rudolf csâszâr idejére esik, a kinek prâgai udvara gyiilô helye volt minden orszâgbeli mûvésznek és tudösnak. A morva nemesség a külfölddel, jelesûl Olaszorszâggal valö sûrû érintkezésénél fogva kastélyainak épitését olasz mesterekre bizta, s ez épitmények magukon is viselik szârmazasuk ismertetô jelét és lényegesen különböznek a németorszagi, illetôleg az ûgy nevezett német renaissance épûletektôl. A legkivälöbb kastélyok keletkezésûk idörendjeszerint: Mährisch- Krumau (1513), Kanitz, Chropin, Prerau, Teltsch, Rossitz, tovâbbâ az