Seite - 342 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

342 és építettek; a hatalmas Jézus-társaság vitte a vezérszerepet a múvészet terén is. Epítményeiket Olaszországból hívott múvészek által készíttették és az ezek által meghonosított barokk múvészet gyorsan gyókeret vert úgy annyira, hogy számos régi csúcsíves templomot is átalakítottak az új ízlés szerint, s pedig nem csupán az új formák kedveért, hanem mivel az Olasz- országban alkotott templomok elrendezése is más volt; ekkor ugyanis legórómestebb olyan hosszanti templomokat építettek, a melyeknek két oldalt kápolnáik voltak. A csúcsíves templomokat tehát akként alakították át, hogy az oldalhajókat keresztbe vont falakkal részekre osztották, miból a kápolnák sora keletkezett; vagy pedig az oldalhajók hosszanti falát a támasztó pillérek külsó széleig kitolták és a pillérek kózeiben ekként nyert tereket kápolnákká alakították át; az újonnan épített templomoknak eleinte volt kereszthajójuk, de ezt csakhamar elhagyták; a magasabb kózéphajó dongaboltozatú vagy keresztboltozatos; a kápolnák is vagy keresztbolto- zatúak, vagy lapos kupolájuak. Ezt az uralkodó épító módot azok után, a kik meghonosították, jezsuita múvészetnek nevezik. Az építmények eleinte puszták, dísz nélkúliek, kolostori egyszerúségúek voltak és csupán a nélkülózhetetlenre szorítkoztak; utóbb mind nagyobbakká és díszesebbekké lettek. A kora barokk izlésú homlok- zatok, illetóleg a XVII. század elsó felében keletkezett templomok homlokzatai tóbbnyire keskenyek, magasak, a csúcsíves építészet függóleges vonal- rendszere uralkodik még rajtuk, a mennyiben jobbára csúcsíves építmények átalakításából keletkeztek, az új irány kénytelen volt azok méreteihez, arányaihoz és formáihoz alkalmazkodni. Ezen idóbeli templomok: a brünni jezsuita-templom 1582-ból, a fulneki templom 1558-ból, a velehradi templom homlokzatának tornyai 1589-ból, az olmützi székesegyháznak 1616-tól 1619-ig épúlt egykori szentélye, a wranaui búcsújáró templom 1619-ból, a neutitscheini spanyol kápolna 1621-ból, a nikolsburgi egykori Loretto-kápolna 1623-ból, az obrovitzi templom 1629-ból, a Znaim melletti Poltenbergen levó templom 1635-ból, a máhrisch-kromaui plebánia-templom 1646-bóI, stb.; kolostorok: Brünnben a jezsuita kolostor 1582-ból, Kremsierben a jezsuita collegium 1620-ból, Znaimban és Iglauban ugyanaz, mind a kettó 1623-ból, Nikolsburgban a kegyesrendi collegium l6 2 97ból, Neureischban a convent-épület 1631-ból, Velehradban a kolostor udvara 1633-ból, Olmützben a jezsuita collegium 1641-ból, stb.