Seite - 343 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

343 A küvetkezö idöben, 1650-tôI 1750-ig, tehát a harminczéves háború után a barokk múvészet Morvaországban, mint általán egész Ausztriában, rendkivúli lendúletet nyert; az építészet pompásan, nagyszerúen fejlódótt és pedig a múvészetet kedveló és szenvedélyesen építkezó I. Lipót, I. József, kivált pedig VI. Károly császár alatt. Morvaország a múvészetnek egy egészen rendkivúli fényes korszakával lett ismét gazdagabb. Majdnem száz évig tartó béke semmi által nem zavart megelégedettséget idézett eló ; a jóllét általános volt ; mindenfelé folhalmozódtak a kincsek ; a fényüzés és az izlés kifejlôdôtt; életkedv mosolygott és élvezetek öröme kinálkozott mindenfelól ; az udvar nagy építkezésekbe fogott és számos megrendeléssel látta el a múvészet minden ágát; a papság és a nemesség követte az udvar példáját; mindenfelé építettek; mindenkit az a vágy lelkesített, hogy valami nagyot és szépet alkosson. A papság, mely nagy tekintélyre és hatalomra emelkedett, megmérhetetlen gazdagság fölött rendelkezett ; gyózedelmét nagyszerú apátsági és templomi építkezés által iparkodott kifejezésre juttatni; számos építményeivel általános, szinte lázas építkezésre ad ösztönt; minden- felé kegyhelyek keletkeztek : Brünnben, Turasban, Wranauban, Kiriteinban, Sloupban, Hosteinban, Olmütz mellett, stb. Mint az elóbbi korszakban Dietrichstein gróf, olmützi bibornok állott az építkezési mozgalom élén, most ugyanezt a szerepet Lichtenstein-Castelkorn olmützi bibornok viszi. A nemesség is buzgó elómozdítója a vallásos eszméknek és a vallásos múvé- szetnek; Liechtenstein herczeg, Waldstein gróf, Althan gróf, Peterwaldsky báró, Sinzendorf gróf, Rottal gróf, Questenberg gróf, Dietrichstein herczeg, Roggendorf grófné, Blumeggen gróf, Kaunitz gróf és herczeg, Zierotin gróf, stb. kolostorokat alapítottak és templomokat építettek. Már elóbb említettük, hogy az ezen korszakbeli építmények határozottan olasz hatás alatt állanak ; számos olasz mester dolgozott ekkor a morvaországi templomokon és kastélyokon, kózúlók némelyeknek egész sereg múvész és segéd volt a kiséretében. Nevezetesebb mesterek voltak : Baldassare Fontana építész és szobrász (1670-tôl 1729-ig), Giovanni Jacopo Brascha építómester (1680), Andrea Allio kófaragó (1692), Bernardo Antonio Fossati de Mafio kófaragó (1728), Bartolomeo Altomonte építész és festó (1733), Cajetano Fanti, a Liechtenstein herczeg képtárának igazgatója, Martinelü építész (1750), Beduzzi építész (1750), Canaval építómester (1751), stb. Nem sokára számos hazai eró sorakozott melléjók, a kik részint a Morvaországban múkódó olasz mesterek iskolájában, részint pedig Olasz-