Seite - 344 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

344 országban képezték ki magukat. Utóbb ezek vezették az építkezéseket, a miból kónnyú megérteni, hogy a késóbbi idóben keletkezett építmények is az olasz mintákat követik, vagy legalább is nyomain járnak az olasz múvészetnek. A hazai mesterek száma oly nagy, hogy lehetetlen valamennyit elsorolni ; azért csak nehánynak megemlítésére szorítkozunk ; ilyenek : bergstädtli Pertl István építómester (1665), Dechet János mester, Öd Keresztély, Partsch Mátyás, Glöckl Ádám, Schopper Tamas, a Grimm és Klitschnik briinni építómester család, a Kniebandl olmützi építómester család, a tehetséges Stürmer Tamas mester, a ki Rottal Antal gróf, a múvészet nagy barátja számára mintegy tíz templomot épített; továbbá Ritz mester, a ki Kiriteinban a nagy kupolát építé; Oswald Gáspár, iglaui születésú kegyesrendi, a ki Migazzi Keresztély gróf bécsi érsek számára húsz templomot épített; Mertha Pál építómester; Thalherr fulneki építómester, stb. Bécsi építészek is kaptak megbízást, így példáúl erlachi Fischer és fia, azután Pulgram A. császári udvari építész, Hildebrand A. udvari építész, Kaltner Lajos Sebestyén, a ki Seelowitz kastélyt építé, Bliembel Sebestyén és Koppner József építómesterek, Kerndl Ferencz építész, stb. ; a prágaiak kózúl kivált Santini (Aichl János) építész vett részt az ország építke- zéseiben. A kifejlett barokk múvészetú templomok sokkal szabadabb és eredetibb fólfogásról tanúskodnak; tóbbnyire új építmények; az építészt tehát nem korlátozták a csúcsíves maradványok és méretek ; az elrendezésben és a fólépítésben nagyszerú arányok uralkodnak ; a kereszthajó elmarad ; a kózép- hajó tetemesen szélesebbé válik és hatalmas mellékkápolnák torkolnak belé, úgy, hogy a mind merészebbé váló arányok nagyszerúvé teszik a templom tágas belsejének hatását; 1650-tôl kezdve kupolákat is építenek és pedig eleintén a hosszanti és kereszthajónak metszési négyzete fólé ; így az Olmütz melletti szent hegyen ; majd a hosszanti hajó mentén tóbb kupolát emelnek, példáúl az olmützi Szent Mihály templomon, a raigerni apátsági templomon; végúl valóságos kózépponti elrendezésú templomok keletkeznek, melyeknek terjedelmes kózépsó része fólótt hatalmas kupola emelkedik, így Frainban, Kiriteinban, Jarmeritzben, stb. Az e korszakbeli templomokat általában változatosság, a gondolât nagyszerúsége, az elóállítás merészsége, nagy fény és pazar pompa jellemzi és ekként teljesen kifejezésre jut a katholicismus fénye és fóltétlen gyózelme, valamint az akkori papságnak hatalma és gazdagsága.