Seite - 360 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

860 Minthogy a szép stucco-múvek és azok, melyek a csehországi hires Kurzweil (Kratochvil) vadászkastélyt díszítik, egymáshoz sok tekintetben hasonlitanak (csakhogy a teltschi stucco emezeket jóval fólúlmúlja), és minthogy a kurzweili múveket Antonio Melana olasz múvész készíté, nem valószinútlen, hogy ugyanezen mester dolgozott Teltschben is. * Meg kell még említeni azt is, hogy úgy az egyik, mint a másik helyen több foglalatot igen szép festett múvek díszítenek, s hogy a Kurzweilban levôket Wittmann nevú festó készíté. E festmények is feltûnôen hasonlitanak egymáshoz ; azért valószinúnek látszik, hogy a teltschi festmények is Wittmann mester múvei. Az 1580-ban befejezett teltschi kastélykápolnában levó további kiváló emlék Neuhausi Zakariásnak és nejének, Waldstein Katalinnak (1589) szép kó koporsója, a melyet igen ügyesen és természethúen formált stucco- alakok díszítenek. Idósb zastrzizl-boskovitzi Markovsky Venczel lovagnak és nejének (1600 kórúl) a boskowitzi plebánia-templomban levó síremléke Morvaországban a leggazdagabb és legnagyobb (7'/a méter magas, 2'/2 méter széles) e fajta mû, a melyet a két elhúnytnak alakján kivúl káryai alakok, oroszlánfejek, babák, füzérek, edények és czímerek díszítenek. Az olmützi kózségház befalazott csarnokának domború alakjai más fajta, de szintén említésre méltó szobrászati múvek ; ezekhez hasonlók vannak ott az ipar- múzeumban is. Az utóbbi Mózes fóltaláltatását ábrázoló, nyolcz méter hosszú domború mú, mely fónmaradását talán annak kószónheti, hogy egy árok volt vele befódve. Azokon az olasz múvészeken kivúl, a kiket Zierotin udvarából már ismerünk és az imént említett Antonio Melana szobrászon kivúl a renaissance múvészet idejében fóltúnik Giorgio Gialdi olasz szobrász és építész (1586-tól 1602-ig), a ki mellett bizonyára számos ismeretlen olasz mester foglalatos- kodott az akkoriban épúlt sok kastélyon. A hazai mesterek kózúl a kóvet- kezóknek nevével találkozunk : Zierotin udvarában Koller meisseni szobrász, Paris**, Fauler, Gatschka szobrászok, boskovitzi Foncum kófaragó (1608), Borger Ferencz Tóbiás (1643), stb. dolgoztak. A morvaországi renaissance szobrászat fontos emlékei a nagy számban levó kapuk és erkélyek, a melyeket gyakran szép czímerek, alakok és fúzérek díszítenek. Említésre méltók: Trübau kastély kapuja (1492), Prossnitz város * JanouJek teltschi tacar a kratoclivili stucco-müveken a kñvetkezó flillrást fedezte föl : Antonio Melana fecit. — Ugyane müvész egy szerzódésben kófarag^nak mondatik. *' Paris nevü épitómester, talán az elóbbinek fia, 1608-ban Brünnben Urtózkodott.