Seite - 362 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

362 tanâcshâzânak pompas kapuja (1538), Trübau mostani kôzséghâzânak kapuja (1540), Olmütz vâros tanâcshâzânak kapuja (1564), tovâbbâ a prossnitzi kastélynak finoman rajzolt és kimunkâlt hires kapuja, melyet Khune Jakab * 1568-ban készitett, tovâbbâ szintén Prossnitzban Brezovitzi Ones, a Pernstein csalâd titkâra hâzânak czimerrel diszitett kapuja (1571), azutân a johrnsdorfi kastélynak rendkivul gazdag és fölötte szép kapuja, melyet épitôinek az ôsrégi morva vojvoda nemzetségbôl szârmazô 32 éves bukovkai Bukovky Jânosnak és nejének, a 28 éves pierkovi Strakovsky Estelkânak egész alakii szobra diszit; két oldalröl egy-egy széles, szépen diszitett pillér fogja közre a kapu nyilâsât ; a pillérek fûlkéjében àllô két szobron kivul gyôngéden formâlt medaillonok, babâk, czimerek és fiizérek diszitik a kaput. Bukovky Jânos fiai épitették Eyvanovitz kastélynak kétemeletes ârkâdos szép udvarât, mely azért is figyelemre méltô, mivel morva mesterek mûve, a kik neviiket maguk fôljegyezték : „Pariz majster und maurer pej diesem gepey und purger zu Prin und Jan Foncum, mystr remesla kamenickeho pfi staveny tomto 1608". Ezen ârkâdos udvaron âltalâban igen sok fôlirâs olvashatô, a melyek részint a pârkânyok mentén, részint az ivek közti czikkelyeket betöltö fa eartouche-okon vannak; összesen 42 fôlirâs fordùl elô, mindannyi a régi vojvoda nemzetség leszârmazâsâra vonatkozik. Znaim vârosban is több csinos renaissance kapu van, melyek közul különösen emlitésre méltô a mostani kôzséghâz kapuja. Olmützben (Verlornen Gasse 10) egy igen szép kapu van, mely a német renaissance muvészetre mutât, a Pietsch-féle hâz (Niederring) kapuja és erkélye ellenben olasz renaissance muvészetû. Brünnben több hâznak van olasz renaissance kapuja; van azonkivûl egy renaissance hâz is (Brünner Gasse); tovâbbâ a fô téren egy gazdag és nagy kapu, két félkoru erkélylyel (Souches-féle hâz). Az erkélyek könyöklöit szép lovascsoportok diszitik, melyeknek egyes alakjai a fôlirâsok szerint pogâny, zsidô és keresztény korbeli hösöket âbrâzolnak; sajnos azonban, hogy a hâz birtokosainak egyike a magas könyöklöket alacsonyabbakkâ csinâltatvân, a lovasokat lefejezte. Ezeket a szép faragvânyokat Gialdi olasz szobrâsz 1589-ben készité, ugyanaz, a ki nehâny évvel elôbb 1586-ban a brünni vârosi kùtat épité, melynek maradvânyait az ottani mûzeumban ôrzik. 1592-tôl fogva az olmützi székesegyhâz Szaniszlô-kâpolnâjân dolgozott, 1598-töl 1602-ig pedig a brünni jezsuita templom épitésénél és diszitésénél volt elfoglalva, * Morva fôljegyzések szerint Jacopo da Cunone nevti olasz.