Seite - 367 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

A stfileki temetSben levo egyik szobor. Schweigel Andräs (meghalt 1812-ben Brünnben) az orszäg egyik legkeresettebb es legelfoglaltabb szobräsza volt; Schaubergert fölulmülta, de Zahnert nem erte utöl, Fritsch Janost pedig meg sem közelitette. A brünni szekesegyhäzban levö müvei: a szent-kereszt oltära, Cyrill es Methodius oltära, toväbbä a Märia-käpolnäban az angyali üdvözletet äbräzolö csoport; szobraival az orszäg szämos templomäban talälkozunk, többek közt a brünni Jakab templomban, a minoritäk templomäban, Obrovitzban, Nikolsburgban, Kiriteinban, Sternbergben, Zwittauban, Rossitzban, stb. Morvaorszäg gazdag szep fa faragvänyokban; ezek közt eleg nagy szämmal talälkoznak düsan diszitett, nagyszeru orgonaszekrenyek, chorusi szekek, padok, rämäk, oltärok, räcsok, stb. A barokk izles idejeböl valök az olmützi Szent Möricz templom, a brünni Szent Jakab templom düs farag- vänyi'i orgonaszekrenyei, melyeknek jö hatäsät tetemesen emeli a fänak vörösbarna, meleg szine; a szent-hegyi templom pompäs orgonaszekrenye kesö barokk munka, melyet Schütz Töbiäs szobräsz (1722) terve szerint Sturmer Jözsef szobräsz faragott. Ugyanez keszite Hradisch kolostor orgona- szekrenyet, mely most az olmützi Szent Mihäly templomban van. A barokk szobräszat alkotäsai közt tekintelyes szämi'iak a värosi kütak, a kälväriäk, Krisztust az olajfäk hegyen äbräzolö csoportok, a hidakat diszitö szobrok, a Märia tiszteletere, a pestis vagy egyeb esemeny emlekere emelt