Seite - 376 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

376 ennek a múvészetnek. Sajnos, nagyon kevés emléke maradt fönn ; az effajta múvek legnagyobb részét az idó pusztította el, a mit pedig az idó megkimélt, az késóbbi századokban a meszelési szenvedély áldozatává lett. Pohrlitz helység templomát díszíté a csúcsíves müvészet idejebeli legrégibb falfestmények egyike. Ez a XIV. század elején keletkezett, Mária halálát ábrázolta; mostanság csak halvány nyomai láthatók. Az olmützi régi tanácsház Szent Jeromos kápolnáját XV. századbeli igen érdekes falképek díszítik, a melyek az Eyck testvérek idejebeli flandriai festészet hatását árúlják el. Aránylag legjobb állapotban van az a kép, mely az utolsó itéletet ábrázolja, s még kett<5, melyek Kereszteló Jánosnak élénk színekkel festett életnagyságú alakját mutatják. A Neutitschein melletti Seitendorf helység fa templomának festményei kórúlbelúl szintén ebból az idóból valók. Érdekes falképek vannak az olmützi székesegyház kéresztfolyosójában. Ezek az utolsó itéletet, az angyali üdvózletet, Krisztus életének jeleneteit ábrázolják, és úgy látszik, hogy a XV. század végén a sváb iskola hatása alatt keletkeztek. Az olmützi Domonkos-rendi templom jobboldali mellékhajójában jó állapot- ban levó és 1500. évszámmal jelólt falkép a keleti bólcseket és a kínszenvedés jeleneteit ábrázolja. Valamennyi fónmaradt falkép azt bizonyítja, hogy Morvaországnak ez idóben nem volt ónálló festó iskolája és hogy a külónféle idegen irányok ósszekeveredtek. A falfestés Morvaországban a XVI. század elejéig virágzott, utóbb a vallási viszályok és a háborúk válságai kózepett hanyatlásnak indúlt. Ebben a meddó korszakban két festészeti ábrázolás keletkezett, melyek Morvaországban ritkaság számba mennek. Egyik a Trebitschben levó csudálatos sgraffito, másik a kónigsfeldi egykori karthausi kolostorban a „Haláltáncz" érdekes ábrázolása. Az elóbbi újjáépítés alkalmával elpusztúlt. Nehány évvel ez elótt még látható volt az úgy nevezett fekete házban, a melyet Waldstein Katalin grófné, idósb Zierotin Károly neje, 1619-ben építtetett és homlokzatát 1637-ben sgraffitóval diszitteté. A második emeleten egy kerekívú fülkékben hat allegoriai nóalakot, az elsó emelet ablakai fólótt pedig a homlokzat hoszszában élénk vadászati jeleneteket ábrázoltak a sgraffitók. Mindannyi sótétbarna alapon fehér színú volt. Ugyanebból az idóból való a „Haláltáncz" is, mely a kónigsfeldi katonai iskola lépcsóházában mészréteg alól kerúlt napvilágra. A jelenet négy szerzetest ábrázol, a kik meghalni készúlnek. A halál ezen ábrázolásán kivúl, mely bizonyára valamely szerzetes múve, ilyesféle nem maradt fónn Morva-