Seite - 380 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Morvaország), Band 17/1

380 váltásnak föbb mozzanatait élénk csoportokkal ábrázolják. Megrongálódott állapotuk miatt szükségessé vált helyreállításukat Schilcher Frigyes tôrténeti festó eszközölte. Maulpertsch irányát követte két tanítványa, Winterhalter V József János és Sebesta. Az elóbbi festette a brünni városi tanács termének és az obrovitzi templomnak a freskóit ; 1807-ben Znaimban halt meg. V Sebesta Kojeteinben születctt; utóbb Sebastiani nevet vette föl ; Winterhaltert nem érte utól, mindazáltal elég járatos volt a fresko-festésben, mint általán a XVIII. század végén élt kozépszerú festók legtöbbje. Kevesebb sikerrel úzték Morvaországban a temperát és az olajfestést. Az országban fönmaradt legrégibb függó-kép az, melyet János órgróf a brünni Agoston-rendi szerzeteseknek ajándékozott. A monda szerint Szent Lukács festette volna; valósággal egyike ama Mária-képeknek, melyeket olasz festók a XIII. században és a XIV. század elején tömegesen készítettek. XV. és XVI. századbeli függó-képek elég nagy számmal maradtak fönn. Ezek olasz, dél-német, utóbb pedig németalfoldi hatást árúlnak el. A morvaországi festók nagy kedvvel utánozták Wolgemuthnak természe- tességre tórekvó nyers modorát. Utóbb Dürer hatása érvényesúlt, a mi nem mindig vált a múvészet javára, mivel a közepes festók nem voltak képesek a mester szellemét megérteni és csak azt utánozták, a mit legkevésbbé lehet dicsérni. Az osztrák múvészet nagyszerúen follendúlt, mikor II. Rudolf Prágában tartotta fényes udvarát. A Rudolf korabeli udvari festók kozúl Morvaországra nézve az antwerpeni Spranger Bertalan bír nagyobb fontos- sággal, a mennyiben számos tanítványa kozúl többen dolgoztak itt. Spranger modorában festett merész rajzú, de színezés és formák tekintetében fogya- tékos képek ma is számos nemesi lakban fordúlnak eló. A csúcsíves múvészet végsó idejébôl és a kora renaissance éveiból származó számos kép óriztetik a brünni Ferencz-múzeumban. Ezek küzúl kiválik az, mely Szent Gergely miséje alkalmával Krisztus megjelenésének csodáját ábrázolja. Ezen üde színezésú, gyôngéd festménynek arany keretébe szerzetesi betúkból álló irás van faragva, melyból megtudjuk az egykori tulajdonos nevét. A folírás a kóvetkezó : „Perchta abatissa de boskowicz 1480." Ugyan ezen idóben jelent meg a fönti ábrázolás fametszetú sokszorosítása, mely búnbocsátási képúl szolgált, s melyet az említett apátnó a kolostor templomát látogató hívek számára Prunni János által metszetett fába. A morvaországi XVI. századbeli festmények jobbára vallási tárgyúak; ennélfogva érdekes, hogy egy magában álló múvész, Flegel György, az elsó