Seite - 388 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

388 Minthogy a szövö múvészetnek a házi iparban mutatkozó legelsö kisérleteivel kezdettük meg az ország múvészi iparának ismertetését: ahhoz kapcsoljuk a torténelmi idöbeli szövö múvészet tárgyalását. A hímzés úgy Csehországban, mint Morvaországban a XII. század elején már szépen virágzott. Az olmützi Péter-templom 1131-ik év elötti leltárai aranynyal hímzett díszes ruhákat említenek; a brünni székesegyház kincstárában ma is öriztetik egy román múvészetú hímzett bursa, melyen a hímzés a föl- feszített Krisztust ábrázolja; 1202-ben arany hímzésú oltárkendók említ- tetnek. A honi munkákon kivúl byzanczi hímzések és szaraczén eredetú szövött kelmék is voltak használatban. Saar kolostorban ez idötäjt élt egy Leukart nevú himzö nö, a ki stolák és manipulusok készítésében nagyon ügyes volt. XV. századbeli egyházi díszruháknak ritka szép példányai maradtak fönn a brünni székesegyház kincstárában, különösen pedig az 1487-ik évból származó casula, melynek domború hímzése Krisztust a kereszten és a Dub meg a Zastrzizl család czímerét ábrázolja. De a kés0 kózép-korban nemcsak az egyház, hanem a polgárság is rendkivúli fényt uzött a viseletben. A XVI. századbeli leltárak bizonyítják, hogy abban az idöben igen sok kelmét fogyasztottak és alig szenved kétséget, hogy a szövö múvészet e termékei- nek legalább egy része Morvaországban készúlt. Dauma János 1661-ben elhalt mährisch-trübaui takácsmesternek hagyatékában a saját mesterségéhez tartozó számos forma említtetik, a miböl azt lehet következtetni, hogy alakos és musirás kelméket is készített. Több adat bizonyítja, hogy a festett bör kárpítok is használatban voltak, de hogy azok Morvaországban készúltek vol na, arról hallgatnak a foljegyzések ; kordován bört készít0knek nevei azonban fönmaradtak. A bör múvészi megmunkálására és folhasználására bö alkalom kinálkozott a konyvkótészetben. A román korszakból nem maradtak fönn bekötött könyvek. A csúcsíves múvészet idejéból azonban vannak börbe kötött és fém kapcsokkal és sarkokkal ellátott könyvek, ilyen példáúl a brünni Szent Jakab plebánia-templomban levö gradúale, mely 1494-böl származik. A renaissance múvészet idejéból való és bársonyba kötött példányokat ezüst kapcsok és sarkok díszítik. Gyakoriabbak a disznöbörbe vagy barna börbe kötött, és arany vagy vak nyomással díszített, a tulajdonosok czíme- rével, nevével és évszámmal megjelölt könyvek. A morva testvéreknek v jeles könyvkötöik voltak; Skop Dániel könyvkötö Bukovecben 1605 kórúl élt; Prerau város is dicsekedett egy hires könyvkötövel. Az utóbbinak