Seite - 390 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

390 cmlékei a XV. századból származnak. Ezek domború múvú alakokkal vagy nôvényi formákkal díszített máz nélküli kályhafiókok, a milyenek Brünnben, Kremsierben, Lositzban, Pustomërben és egyebütt ásatások alkalmával kerúltek napvilágra. Azonban maradtak fönn agyagból hajtó korongon formált és égetett igen érdekes edények is, melyek a Lositzban elókerúlt depôt-lelet tanúsága szerint, bizonyára a kózép-korból, vagy az átmeneti idóból valók. Vannak adatok, melyek bizonyítják, hogy a kóvetkezó idó- szakban, a XVI. és a XVII. században múvészettel formált számos kályha készúlt az országban ; jó állapotban levó szép emlékek vannak Pernstein várban, Gross-Üllersdorf és Triesch kastélyokban. Figyelemre méltó a chropini kastélyban levó kályha is, melynek II. Liechtenstein Károly gróf, olmützi herczegpüspök czímerével díszített, megfeleló írással és 1668. évszámmal ellátott fiókjai vannak. Valószinú, hogy e kályhát wischaui fazekasok készítették. A kályhaipar a XVIII. században érte el a virágzás tetópontját> Nikolsburgban a herczeg Dietrichstein-féle kastélyban a XVIII. század elsó feléból való, fehér mázas, aranyozott, szobrászati díszú, igen szép alkatú kályhák vannak. Korábban a brünni fótórvényszék épületének nagy termében (Krautmarkt) egy igen szép kályha volt, melyet a Dietrichstein család czímerén kivúl Venust és Amort Vulcanus múhelyében ábrázoló domború mú díszítette. Ez a kályha most a morvaországi iparmúzeumnak egyik becses darabja. A fehér mázas és aranynyal dúsan díszített, rokoko ízlésú kályhák igen számosak a morvaországi kastélyokban. Az eddig ismertek kozúl a Pallavicini Sándor órgróf jamnitzi kastélyában levó kályha az egyedúli, melynek a máz alatt bekarczolt mesterjegye van. Az I. Napoleon császárról elnevezett múvészeti korszakból is számos kályha maradt fönn, a melyeknek fehér máza azonban kevésbbé szép, és a melyek, úgy látszik, a késóbben szóba kerúló bistíitzi gyár termékei. Manapság igen szép kályhákat készítenek Mayer fiai Blanskóban, Kohn G. és fia Brünnben, Raschka A. Nesseldorfban. A kôzép-kori fazekasságról a renaissance kori fazekasságra való átmenetet kék mázas, világos mázzal pettyegetett edények egy faja, több- nyire tál és tányér, képviseli. A fehér mázas faïence edények a renaissance korszak végén, a XVII. században készúltek, s jobbára tálak, sótartók, csavaros dugóval ellátott palaczkok, asztaldíszúl szolgáló s áttórt karimájú talpas csészék és czinfcdelú korsók. Készítésük helyét eddig nem sikerúlt megállapítani ; a fönmaradt darabok származására vonatkozó hagyományok