Seite - 392 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
Bild der Seite - 392 -
Text der Seite - 392 -
392
részben idegen mintâk és idegen hatâs alatt készûltek, a mit bunzlaui,
briegi, prâgai edény elnevezésûk is bizonyit. Wischau volt a fazekassâgnak
egyik fô helye, a hol a majolika-mesterek még a rnûlt szâzad végén is
korsös czéhet alkottak.
A faïence gyâri elôâllitâsa az Osztrâk-Magyar monarchia terûletén a
Magyarorszâgban Holicson Morvaorszâg hatârân 1746-ban alapitott faïence-
gyârral kezdôdik, ezt 1783-ban követte a Mährisch-Weisskirchenben alapitott
herczeg Dietrichstein-féle faïence-gyâr, mely ilzemét 1805-ig folytatta, s
melynek termékei sokban hasonlitanak a holicsi edényekhez, mâs felôl
azonban különböznek is tôlilk, a mennyiben nem oly tisztâk és fehérek,
mâzuk pedig kevésbbé fényes. A két gyâr termékei közti rokonsâg nem
a véletlen mûve, hanem a kölcsönös érintkezésbôl szârmazik. 1790-ben
Bystritzben alapittatott a gröf Monte l'Abbate-féle fehér cserépedénygyâr,
mely jövedelmileg jobban virâgzott, mint a mährisch-weisskircheni, de a
XIX. szâzad elején szintén megszûntette ilzemét; sârgâs mâzû gyârtmânyai
felôlelték az edény minden fajàt; formâjuk a XVI. Lajos és I. Napoleon
idejebeli izlést követte, domborü és âttôrt muvû diszük volt. E gyâr is
közlekedett a holicsi gyârral. Ez utöbbi gyârbôl valö festôk és mintâzôk
dolgoztak Bystritzben. 1799-ben vetették meg alapjât a késôbb nagy hirre
jutott fraini fehér cserép és Wedgwood-edény gyârnak, mely 1882-ig foly-
tatta iizemét. E gyâr mûszaki vezetôi soräböl különösen kitunnek Hüpmann
Ferdinand és Dürnbeck Ferencz; amaz, ugy lâtszik, egy személy a hasonlö
nevû korongolöval és égetôvel, a ki 1786-ig Holicsban, 1791-ig Bystritzben
dolgozott. Raufer Mihàly, a fraini gyâr egykori munkâsa, hasonlö gyârat
alapitott 1823-ban a Znaim melletti Kravsköban. Ez mâig is fônnâll és jö
hirnévnek örvend. E szâzad elején Reynochovitzban és Nesselsdorfban is
keletkeztek gyârak.
A mûvészi ipar üjabb idöbeli fôllendûlése öta igen élénk tevékenység
uralkodik Znaimban, a hol a fazekassâg gyakorlata igen régi keletû ;
1579-ik évbeli znaimi edények is fordülnak elö; üjabb idôben Slowak
Ferencz és Klammerth Alajos czégek tûnnek ki ; a képben bemutatott faïence
tâl az elôbbinek a muhelyébôl kerûlt ki. Znaimban most es. kir. agyagipari
szakiskola is van ; ugyanitt több nagyobb vâllalat (a Ditmar-, a Lauer-
és Steidl-féle) virâgzik, a melyeknek âruit jö izlés és nagy vâltozatossâg
jellemzi. A znaimi gyârakon kivûl emlitésre méltô dr. Schütz Arnold gyàra
Olomuèanban Blansko mellett. Ezt 1849-ben Gelb alapitotta és 1852 öta
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Morvaország és Szilézia (Szilézia)
- Band
- 17/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1897
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 352
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch