Seite - 392 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

392 részben idegen mintâk és idegen hatâs alatt készûltek, a mit bunzlaui, briegi, prâgai edény elnevezésûk is bizonyit. Wischau volt a fazekassâgnak egyik fô helye, a hol a majolika-mesterek még a rnûlt szâzad végén is korsös czéhet alkottak. A faïence gyâri elôâllitâsa az Osztrâk-Magyar monarchia terûletén a Magyarorszâgban Holicson Morvaorszâg hatârân 1746-ban alapitott faïence- gyârral kezdôdik, ezt 1783-ban követte a Mährisch-Weisskirchenben alapitott herczeg Dietrichstein-féle faïence-gyâr, mely ilzemét 1805-ig folytatta, s melynek termékei sokban hasonlitanak a holicsi edényekhez, mâs felôl azonban különböznek is tôlilk, a mennyiben nem oly tisztâk és fehérek, mâzuk pedig kevésbbé fényes. A két gyâr termékei közti rokonsâg nem a véletlen mûve, hanem a kölcsönös érintkezésbôl szârmazik. 1790-ben Bystritzben alapittatott a gröf Monte l'Abbate-féle fehér cserépedénygyâr, mely jövedelmileg jobban virâgzott, mint a mährisch-weisskircheni, de a XIX. szâzad elején szintén megszûntette ilzemét; sârgâs mâzû gyârtmânyai felôlelték az edény minden fajàt; formâjuk a XVI. Lajos és I. Napoleon idejebeli izlést követte, domborü és âttôrt muvû diszük volt. E gyâr is közlekedett a holicsi gyârral. Ez utöbbi gyârbôl valö festôk és mintâzôk dolgoztak Bystritzben. 1799-ben vetették meg alapjât a késôbb nagy hirre jutott fraini fehér cserép és Wedgwood-edény gyârnak, mely 1882-ig foly- tatta iizemét. E gyâr mûszaki vezetôi soräböl különösen kitunnek Hüpmann Ferdinand és Dürnbeck Ferencz; amaz, ugy lâtszik, egy személy a hasonlö nevû korongolöval és égetôvel, a ki 1786-ig Holicsban, 1791-ig Bystritzben dolgozott. Raufer Mihàly, a fraini gyâr egykori munkâsa, hasonlö gyârat alapitott 1823-ban a Znaim melletti Kravsköban. Ez mâig is fônnâll és jö hirnévnek örvend. E szâzad elején Reynochovitzban és Nesselsdorfban is keletkeztek gyârak. A mûvészi ipar üjabb idöbeli fôllendûlése öta igen élénk tevékenység uralkodik Znaimban, a hol a fazekassâg gyakorlata igen régi keletû ; 1579-ik évbeli znaimi edények is fordülnak elö; üjabb idôben Slowak Ferencz és Klammerth Alajos czégek tûnnek ki ; a képben bemutatott faïence tâl az elôbbinek a muhelyébôl kerûlt ki. Znaimban most es. kir. agyagipari szakiskola is van ; ugyanitt több nagyobb vâllalat (a Ditmar-, a Lauer- és Steidl-féle) virâgzik, a melyeknek âruit jö izlés és nagy vâltozatossâg jellemzi. A znaimi gyârakon kivûl emlitésre méltô dr. Schütz Arnold gyàra Olomuèanban Blansko mellett. Ezt 1849-ben Gelb alapitotta és 1852 öta