Seite - 394 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
Bild der Seite - 394 -
Text der Seite - 394 -
394
Nincs adat, mcly bizonyítaná, hogy a régebbi idöben Morvaországban
gyakorolták volna az üvegfestészctet. A morvaországi iparmúzeum buzdí-
v
tására nem régiben Skarda Bencdck rendezett be Brünnben üvegfestészeti
múhelyt.
Nagy tókéletességet ért el a fém megmunkálásának minden ága;
a háztartásban még a XVI. században is lcginkább arany, ezüst, czin,
vórósréz, bronz és vas edények voltak használatosak.
A fémiparnak legnemesebb ága az arany- és az ezüstmúvesség, melyet
a román múvészet idejében lcginkább az egyház ápolt, a csúcsíves múvészet
idejében és a késó kozép-korban polgári foglalkozássá lett, világi czéloknak
is szolgálva általánosan elteijedt és a XVI—XVIII. században is nem
kevésbbé fontos szerepet vitt. Kitúnó helyet foglal el e tekintetben Olmütz.
Egykorú fóljegyzések bizonyítják, hogy a városban a román múvészet
korában is voltak már ötvösmüvek, más adatok ismét azt bizonyítják,
hogy ama régi múvek még megvoltak a harminczéves háború idejében is.
Valószínúleg morvaországi készítmény volt az a byzanczi ízlésú, domború
múvú Madonna-kép is, melyet Ottó és Konrád morva herczegek Altmann
passaui püspöknek küldtek azzal a szándékkal, hogy az a Góttweihban
építendó kolostort és templomot a Boldogságos Szúz tiszteletére szentclje.
A XIII. század végén (1290) Olmützben hat arany- és ezüstmúves és tizenkét
kardkovács volt, és valamennyi a neustadti czéhbe tartozott.
Az ótvósség nem kevésbbé szépen fejlódótt a Luxemburgi ház,
IV. Károly császár, annak fivére, János órgróf és unokaöcscse, Jodok órgróf
idejében; János órgróf 1367-ben megerósíti a brünni ötvösök szabályait.
Többek közt nagy pártolója volt a múvészi ipar ez ágának Neumarkti János
olmützi püspök. A XIV. században ötvösök neveivel is találkozunk már;
ismerjük a znaimi ötvösöknek 1446-ból való szabályait. A mesterek kózúl
Venczel olmützi ötvös és rézmetszó, a ki 1481-ben még élt, helyet vívott ki
a sokszorosító múvészetek tórténetében; több metszete ötvösmüvet, jelesúl
egy szentségtartót ábrázol; múvei közül egy sem maradt fönn. F-gyetlen
egy XV. századbeli emlékról lehet megközelitö bizonyossággal állítani,
hogy Olmützben készúlt volna, ez az ottani vargaczéh hat karajos alakú
ezüst ereklyetartója.
Nagyot haladt az ótvósség a XVI. században többek közt Zerotini Velen
László által Mährisch-Trübauban. Az iglaui ötvösöknek ez idótájt az ottani
plebánia-templomban védszentjüknek, Szent Eligiusnak szentelt saját kápol-
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Morvaország és Szilézia (Szilézia)
- Band
- 17/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1897
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 352
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch