Seite - 402 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

402 féle blanskói vasöntö múhelyt, mely a vasipar széles körü múvelése mellett múvészi becsû vasôntvényeket is állít elö. A blanskói vasöntö mûhelynek úgy ôntés, mint szerkezet tekintetében legnevezetesebb készítménye a karls- badi Sprudel oszlopos sétahelye, mely alig egy év alatt készûlt és 1879 májusában állíttatott föl. Hogy a vasôntvénynek milyen háladatos szerep kinálkozik az építészetben, arra második példáúl szolgál Bécsben a Thonet-ház (Stefansplatz), a melynek díszítményes részletei szintén a blanskói öntö- múhelyból kerúltek ki. A vasôntést újabb idóben régi minták sokszorosítá- sára is használják. Ebben is van része Morvaországnak, jelesúl a friedlandi herczegérseki múhelyeknek. Szép számmal maradtak fönn az asztalosság múvészeti becsú készít- ményei is. Ezek részben faragott vagy festett, részben pedig berakott díszú múvek. A román múvészet korából való egy festett fa mennyezet, mely egykor az eichhorni temetói kápolnában volt, most pedig az ottani czukor- gyár raktárában óriztetik. A csúcsíves múvészet idejebeli bútorokról csak írott kútfók nyomán tudunk valamit. A Chronica Sarensis arról értesít bennünket, hogy a saari kolostor-templomban dúsan faragott chorusi padok voltak, a melyeknek 48 (ilóhelyét 1300-ban augustai János szerzetes faragta és festette be. A renaissance korszaknak e fajta emlékei számosabbak. A kastélyokban nem ritkák az aranyozott és festett rekeszes mennyezetek, melyek kozúl a Sternberg, Gross-Ullersdorf, Teltsch kastélybeliek a leg- szebbek. Unter-Tarnovitzban egy magánházban szintén igen szép ilyen mennyezet van. Említésre méltók továbbá BuCovitz és Cernahora kastélyok berakott díszú ajtói. A XVII. század második felében, mikor ismét divatossá lett a borításos (funéros) bútor, gyakran említtetnek olyan templomi bútorok, faragott oltárok, kivált pedig chorusi székek, melyeket az asztalosságban járatos szerzetesek készítettek. Freitag Adám jezsuita készíté az Ungarisch- Hradischban 1663-ban megkezdett Szent Ferencz-templom asztalosmunká- jának legnagyobb részét. Az asztalosmúvészet legszebb emlékei a Brünn melletti Königsfeld egykori karthausi templomának chorusi székei, melyek- nek leírását az ide csatolt rajz fôlôslegessé teszi. Hasonlók ezekhez a brünni jezsuita- (helyórségi) templom, továbbá az olmützi székesegyház chorusi székei. A XVII. század végéról, részben a XVIII. századból valók a velehradi plebánia-templom és a brünni Szent Jakab templom chorusi székei. Számosak a dúsan faragott templomi padok is, a melyek kozúl fölemlitjük a znaimi Domonkos-rendi templom padjait. Házi bútorok a nemesi kastélyokban