Seite - 403 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

403 fordulnak elô ; szépek a Budischau és Jarmeritz kastélyokban levô XIV. Lajos korabeli ulô butorok. Chambrez morva mûvész foljegyzése szerint Gross- Seelovitz kastély egyik termének boritâsos padlôja volt, melyet a poroszok, mikor a sziléziai els6 hâborû alkalmâval Brûnnt ostromoltâk, fôlszedtek és Berlinbe magukkal vittek. E helyûtt fôljegyzésre érdemes, hogy Hollandiâban a XVIII. szâzadbeli berakott diszû, illetôleg boritâsos bûtorok egy fajtâjât a morva testvérek készitményeinek tartjâk. A morvaorszâgi kolostorok kônyvtârai gazdagon faragott és részben aranyozott szekrényekkel voltak bebûtorozva. Csak egy példât hozunk fôl a rokoko izlés idejébôl, nevezetesen az altbrûnni Âgoston-rendi kolostor gyônyôrû kônyvszekrényeit, melyeken az asztalosmunkât Stettner Bernât szerzetbeli laikus, a szobrâszati munkât Weber Jôzsef készité. Nem kevésbbé pazar elôâllitâsû szekrények azok, melyek egykor a Znaim melletti Klosterbruckban o^ltak, most pedig Prâgâban a strahovi premontrei kolostorban vannak. Ezeket Lahofer Jànos znaimi asztalos készité; tiz évig dolgozott rajtuk és 1794-ben fejezte be. A fônmaradt czéhlâdâk kôzt nem egy érdekes példâny talâlkozik. Legujabb idôben BrQnnben az asztalossâg mûvészetileg igen ôrvendetesen fejlôdôtt, a miben tekintélyes része van a brùnni morva iparmûzeummal kapcsolatos muvészi iparmuhelynek. Walachisch-Meseritschben es. kir. faipari szak- iskola âll fônn, mely a fa muvészi fôldolgozâsâban szép eredményt ért el. A hajlitott fa butorok gyârtâsâban a Thonet testvérek koritschani és Kohn J. vsetini gyâra iparmûvészeti tekintetben is kivâlô készitményekkel dicsekszik. A muvészi ipar egyes âgainak a fôntiekben vâzolt fejlôdését ôssze- hasonlitva Kôzép-Eurôpa tôbbi orszâgânak muvészi iparâval, azt talâljuk, hogy Morvaorszâg mindig lépést tartott a szomszédos orszâgokkal, és hogy Morvaorszâg muvészi ipara tiszteletre méltô helyet foglal el az emberi mun- kàssàg ez âgânak âltalànos tôrténetében. Morvaorszâg, miként a mûltban, a jelenben sem utolsô az Osztrâk-Magyar monarchia orszàgai kôzôtt, a melyek mindannyian résztvesznek a muvészi iparnak ujjâ teremtésére irânyùlô, 1851-ben megindult eurôpai mozgalomban. Morvaorszâg az elsô lépést iB73-ban tette meg, mikor a morva iparegyesûlet kezdeményezésére egy bizottsâg ebenhofi Weber Fulôp bar6 morvaorszâgi helytartô elnôklete alatt megalapitotta a morva iparmûzeumot, mely a béesi es. kir. osztrâk muvészeti és ipari muzeum mintâjâra szerveztetett, és melyet tôrekvéseiben ûgy a kôzépponti intézet, mint a keleti (most es. kir. osztrâk kereskedelmi) mùzeum 51*