Seite - 406 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

406 és jó föld birtokában, s újabb idókben a mezógazdasági ¡parral karöltve fejlódvén s a tudomány eredményeit is értékesítvén a czéltudatos haladás útján, Morvaországban a mezógazdaság, mint hajdan, úgy ma is a tartomány legjellemzóbb foglalkozási ága. A mezógazdaság fontossága Morvaországban már a mívelés alá fogott terület nagyságából is kiviláglik. A Lajtán túli tartományok közt ugyanis Morvaországnak van aránylag a legtöbb szántófóldje. Az ország egész területének nem kevesebb mint 54.78 százaléka, az adó alá esó területnek pedig 56.51 százaléka áll mezógazdasági mívelés alatt. S megjegyzendó, hogy az általán kedvezó talajú és éghajlatú tartomány, a melynek lakossága gondos míveléssel is igyekszik a természet segítségére lenni, egyes részeiben, nevezetesen pedig a Hanna-vidéken, „Morvaország Kanaánjá"-ban, kiválóan nagy kataszteri tiszta jövedelmekkel dicsekszik. Példáúl a kremsieri becslési kerületben az I. osztályú földek hektárjának a jövedelme 62.57 forintra, az összes osztályok átlaga pedig 27.80 forintra rúg. Természetes azonban, hogy ily szép jövedelmek csak több rendbeli kedvezó termelési kórúlmények találkozása mellett lehetségesek, minók : a súrú lakosság, elégséges forgó tóke, a föld termóképessége, jó kozlekedési eszközök, mezógazdasági ipar, stb. A termelési foltételek külonfélesége, minók a más-más magasság, talaj- nemek, a televényes termöföld különbözö mélysége, a meleg és nedvesség változó eloszlása s egyéb tényezók kóvetkeztében Morvaországnak igen változatos a gazdasági élete. Míg délen a tengeri, a legkényesebb zóldségek, a nagy melegmennyiséget kivánó kereskedelmi nóvények, a legízesebb gyümölcsfajok s tüzes borok is megteremnek: addig a kozépsó országrészek jóféle árpával, aczélos búzával és dús czukortartalmú répával jutalmazzák a gazda szorgalmát. Följebb már a rozs-, zab-, len- és burgonyatermesztés, nemkülönben a baromtenyésztés a fó. A fukarabb termésú földeken is tul, a Kárpátok és Szudetek fó tömegeben, 1.440 méternyi magasságon folúl, már csak a havasi legelók tekinthetók mezógazdaságilag értékesíthetó területnek. A gazdasági novények érési idószaka természetesen nagyon változó. Míg Morvaország déli csúcsában a gabona már június végén aranysárga keresztekbe rakva díszíti a tarlókat: addig a Kárpátok éjszaki lejtóin csak szeptemberben s nem ritkán már hótakaró alatt érik a zab. Az országot bejáró útas a legfelötlöbb éghajlati külonbségeket tapasz- talhatja. A nikolsburgi virágkertész jól védett helyen, verófény sütötte mésztalajon längvörösen nyíló kaktuszokat termeszt; míg éjszaki Morva-