Seite - 408 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
Bild der Seite - 408 -
Text der Seite - 408 -
408
korlátozza. E szám ma 383 egyes birtokra rúg, melyek jelenleg 223 magános
és jogi személy tulajdonában vannak. Az „uradalmak"- vagy „jószágok"-nak
nevezett nagybirtokok, melyek közül csak némelyek viselik a „grófság",
avagy „korona-húbér" nevet, vagy hitbizományok, vagy szabad birtokok.
A nagybirtok jellegének elengedhetetlen foltétele, hogy be legyen iktatva
az „országos tábláu-ba. A többi birtok mind csak a telekkönyvekbe van
beiktatva. Jóllehet általában a nagybirtok tetemes kiterjedésú, ennek mértéke
mégsem irányadó az országos táblába való beiktathatóságot illetóleg; így
míg egyfelöl 50 hektárnyinál kisebb terjedelmú „nagybirtokok" is vannak,
addig másrészt 560 hektárnyi kisbirtokkal is találkozunk; akadnak azonban
a kisebbek mellett 19.800, 13.000, 11.700 hektárnyi országosan bejegyzett
nagybirtokok is. Egyes morva nagybirtokosok tehát épenséggel nem valami
nagy földbirtok alapján is élvezik a nagybirtokossággal járó tórvényadta
czímet és kiváltságokat; ellenben néhány más nagybirtokos meg több,
térben egymástól távol esó táblai birtok egyesítése útján valóságos latifun-
diumokat nevez magáénak. Igy Liechtenstein herczeg 111.000 hektárnál
több, egységes kezelésben álló földbirtoknak, az olmútzi herczegérsek pedig
52.647 hektárnyinak az ura.
Morvaország egész területéból (2 2.2 2 2 négyszogkilométer) a nagy-
birtokra 6.800 négyszogkilométer (30.6 százalék) esik. Ez 491.400 hektár
erdóségre és 188.642 hektár egyéb mívelési területre tagozódik. A hitbizo-
mányi birtok az egész ország területének 9.04, a papi pedig 3.5 százaléka.
Az egész gazdaságilag értékesíthetó nagybirtoknak mintegy a fele,
a hitbizományinak pedig jóval több, mint a kétharmada, bérbe van adva.
Ennek pedig fóképen két oka van: elöször is a mezógazdasági állapotoknak
az 1848. évi átalakúlások kovetkeztében tórtént megváltozta, másod sorban
pedig az akkoriban fólvirúlt gazdasági iparágaknak a bérletért versenyzók
kózé lépése. Hogy a nagyban való bérlet ekképen Morvaországban meg-
gyökeresedett, annak a következök a részletesb okai: a robot és egyéb
jobbágyi szolgalmak eleste; a saját kezelésben való gazdálkodással járó azon
kényszerúség, hogy a szükséges befektetési és mívelési tókét be kell szerezni;
az újabb gazdálkodási módoknál a gazdatisztek megbizhatatlansága; mind
ezek és még egyebek arra bírták a fóldesurakat, hogy készségesen fogadják
a nekik folajánlott bérósszegeket, melyek aránylag elég magas földjövedelmet
biztosítanak a birtokosnak. S a mellett a vállalkozó széllemú, kelló tókével
rendelkezó és czélszerúen gazdálkodni tudó bérló még mindig megtalálja
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Morvaország és Szilézia (Szilézia)
- Band
- 17/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1897
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 352
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch