Seite - 418 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

418 okíratokban gyakrabban kerúl szóba a dézsma oly helyeken is, a melyek ma már a bortermó óv határán jóval tul feküsznek. Számos hely telek- kónyveiben fordúl elô egy-egy vinohrádek (szólóskert) nevú dúló. E terü- letek jó részén alighanem csak misebor termett. Mai napság az ország déli harmadrészén van a bortermó vidék. Ennek termései három fó csoportba oszthatók. Az elsóbe a Morva-melléken, a Mars-hegység déli nyúlványain és a Kárpátoknak a magyar határ mentén húzódó déli lejtóin termó tüzes, nehéz és szeszes borok tartoznak. A második a Schwarzawa-vidéknek a Szudetek déli nyúlványain és a Polaui hegyeken termó savanykás, fanyar és keményebb borait foglalja magába. A harmadik végúl a Thaya-vidéknek a cseh-morva határhegység legvégsó nyúlványain honos szelíd, zamatos boraiból áll. Ezekhez még a dombvidék némi fehér bora járúl. Az elsó csoportba, melynek termése a magyar borokhoz hasonlít, egyebek kózt a blatnitzi és a poleschovitzi borok, valamint a hírneves bisenzi pezsgóbor tartoznak; a második, inkább az osztrák borfajtákkal rokon csoportba valók a polaui, archlebaui és nusslaui ; a harmadikba pedig, melyek némelyike kissé a Rajna-vidék boraihoz kózelít, a schobesi és a zuckerhandeli. Az egész 12.119 hektárnyi bortermó terület 1891-ben mindóssze 122.470 hektoliter fehér és 20.530 hektoliter vórós bort, tehát hektáronként átlag 11.8 hektolitert termett. A bortermesztés hanyatlása (1871-ben még i7-°75 hektárt tett a szólóterület) elemi csapásoknak, nevezetesen pedig az állat- és nóvényvilág kártevóinek tulajdonítandó (1890-ben már 260 hektárnyi területet lepett el a phylloxera), nemkülónben az emelkedó sór- és pálinkafogyasztásnak s ezzel ósszefüggésben a szólómívelés jóvedelmezósége csókkenésének, amia régibb szólóterületeknek másféle mívelésbe vételét okozza. Mindazonáltal, — hogy Hamm szavait idézzük, — még mindig tisztes helyet foglal el a keleti borok sorában a morva szólók leve, elsó sorban a znaimi és joslovitzi, a bisenzi és az auspitzi. Attekintvén Morvaország fóldmívelésének minden ágát, azt látjuk, hogy a es. kir. morva gazdasági egyesúlet vezetése alatt s a haladás egyes ónálló úttoróinek buzgalma folytán Morvaország minden vidékén, úgy a nagybirtokosok uradalmain, mint a bérlók jószágain s a kisgazdák telkein minden irányban évról-évre nóvekvó igyekezet mutatkozik a fóldnek mentúl czélszerúbb mívelésére, a melynek javára a tudomány vívmányai is mind jobban értékesúlnek ; szóval minden megtórténik arra nézve,