Seite - 420 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

4áó sok vidékén, ügy, hogy e téren még a gondos nemesítés es a jobb tartás érdekében foganatosítandó erélyes és rendszeres intézkedésekre van szükség. A nagybirtokokon és nagybérleteken, valamint a hegyvidéki parasztgazdák- nál is már jobban ápolják és táplálják s czélszerúbben tenyésztik és értékesítik is a marhát. Tisztavérú csordák, helyes párosításból származott ivadékok, erös igás, bóven tejeló és kOvér hízó marhák mindenfelé akadnak az ország- ban. S míg egyfelól a tenyészállatok egy részét és a belterjesebb gazdaságok igás ökreinek nagy részét külföldröl szállítják az országba : addig innen viszont hízómarhát és tejgazdasági termékeket visznek ki. Az ország határán túl is becsben álló belföldi fajták közul kivált «a kuhlandi és a Schonhengst-vidéki marha érdemel különösebben figyelmet. Az Oderától öntözött, rétekben bóvelkedó, aránylag meleg és kissé nedvesebb égaljú Kuhländchen már természettól is igen alkalmas a marhatenyésztésre. S valóban már évszázadok óta virágzik is a szarvasmarha tenyésztése e területen, mely a nevét is a Krawarz nemzetségnek (kráva = tehén) köszönheti. A kozépeurópai vörös marha fajtájához tartozó honi állatoknak széles fejú tiroliakkal való párosítása által az 1780-tól 1790-ig terjedö idókózben, utóbb pedig mintegy ötven évvel ez elóttig berni bikákkal való keresztezés útján itt egy sajátszerú fajta keletkezett. Századunk közepe óta pedig ezt a vérkeverés által javított fajtát tenyésztették tovább minden más idegen vér belekeverése nélkúl. E fajtának gyors fejlódése s tetemes hízó és igavonó képessége van; s minthogy darabja évenként átlag 2.000 liter elég jó tejet ád, a tejelése is igen kielégítónek mondható. E fajtát, mely kivált a kisbirtokon általános, részben istállón, részben legelón is tartják s belóle évenként mintegy 6.000—7.000 darabot szállítanak ki. A schönhengsti marha a XIII. század óta itt tenyésztett belföldi fajtának berni, majd utóbb simmenthali marhával való keresztezéséból származott. E tájon leginkább csak teheneket tartanak, melyek itt a kisparasztgazdánál egyszerre tejeló és igavonó marhákúl is szolgálnak. Az évi tejszolgáltatás tehenenként átlag itt is 2.000 literre rúg. A három százaléknyi zsírtartalmú tej egy részét a porstendorfi tejszövetkezetben dolgozzák föl, a mely a legutóbbi kimutatások' szerint évenként 7.320 métermázsa tejet dolgozott föl. Az ezen irányban való szOvetkezés azonban, az említett és a Neutitschein melletti Katzendorf- ban lévó, meg az évenként 17.340 métermázsa tejet foldolgozó brünni szövetkezeteken kivúl nem teijedt el. Morvaország összes tejtermelése négy millió hektoliternél többre rúg, a miból mintegy 57.000 métermázsa