Seite - 424 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
Bild der Seite - 424 -
Text der Seite - 424 -
424
nagyobb mértékû liba- és kacsanevelés, nemkülönben tyûkàszat folyik, a
mely utöbbi nem csupân honi, hanem részben külföldi fajokat is tenyészt.
Egyéb kisebb âllattenyésztési âgak kôzûl emlithetô még az igen
csekély selyemhernyô-tenyésztés, melyhez bôvében van az orszàgban az
eperfa még abböl az idôbôl, mikor a selyemipar itt fôllendûlôben volt.
Valamivel nevezetesebb a méhészet, melyet 83.OOO, jobbâra korszeru méh-
kas képvisel. Különben a méznek üjabb édesség-anyagokkal s a viasznak
olcsöbb vilägitö szerekkel valö pôtlâsa miatt a méhészet is alàhanyatlott.
Némely tôrténetbûvâr Morvaorszâgnak, mint a Morva (March) folyö
vidékének a nevét az ô-német maraha, a. m. „lölegelö" szöböl szârmaztatja.
De még ha e szôszârmaztatâs helytelen volna, akkor is kétségtelen, hogy
a Hanna-vidék, az orszâg e termékeny kôzéprésze, a hol annyi a téres
legelô, mâr szâzadok hosszabb sorân ât kivâlô területe volt a morvaorszâgi
lôtenyésztésnek. Régi képek és a népdal még ôrzik a hanâk paraszt bûszke-
ségének, a szép négyes fogatnak emlékét, s e tâjon egészen a legutöbbi
évtizedekig az eke elé is csak lovakat volt szokâs fogni. Nem foglalkozvân
itt behatöbban a lôtenyésztés régibb multjâval (csak a hires nikolsburgi
ménest, meg a kloster-hradischi apâtsâgét emlitjük, melyben az apâtok
1784-ig âllandôn 60 tejfehér andaluziai lovât tartottak), csupân a legutöbbi
szâmlâlâs adatait soroljuk el, melyek szerint az orszàgban összesen 126.131
darab lö, közte 61.147 kancza volt. A tenyésztés üjabban ügy a mezô-
gazdasâgi, mint a katonai hasznâlatra alkalmas erôs félvér lovak nevelésére
törekszik. Erre valö tekintettel a méntelepeken leginkâbb erôs félvér-méneket
tartanak, melyek apai âgon egyenesen, vagy legalabb mâsodizileg telivérektôl
szârmaznak, s a melyeket a troppaui ällami csikönevelö telepen nevelnek,
vagy kivâlôbb vidéki tenyésztôktôl vâsârolnak össze. Ezenkivûl még erôs
angol félvér-méneket, nemkülönben a régi derék Nonius-törzsböl valö
csödöröket is osztanak be a telepekre az âllami ménesekbôl. A nemesitésrôl
tovâbbâ még egyes angol telivérek âltal is gondoskodnak, melyek mâr
a versenypâlyân ki voltak prôbâlva s e mellett még a félvér-tenyésztéshez
kellô testi tömeggel is birnak. A morvaorszâgi összes âllami mének szâma
1892-ben 301 darab volt. Magântulajdonbeli engedélyezett mén igen
kevés van. Az utöbbi évtizedek alatt a kormâny s a többi erre illetékes
körök kellô figyelmet forditanak a lôtenyésztésre, ûgy, hogy ma mâr a
hidegvéru tenyésztést uzô területeken kivûl jôformân az egész orszâg el van
lâtva erôs félvér-anyaggal, a melybôl a Brünnig teijedô nyugati részeken
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Morvaország és Szilézia (Szilézia)
- Band
- 17/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1897
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 352
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch