Seite - 425 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

425 Vannak a legerésebb, a délvidék kôzepe tâjân a legkönnyebb, Kremsier és Holeschau kôrnyékén pedig a legnemesebb âllatok. A Hanna-vidéken a régibb idôkben többnyire arab ménektôl eredt, tetszetôs alkatü, de kônnyû lâbû s csak közepesen jö jàrâsû jelleget majdnem âltalâban az angol teli- és félvér szabàsù anyag vâltotta fol. Déli Morvaorszâg siksâgainak jö âtlagos löällomänya tetemesen javült a lippizzai mének altal. Keleten, a hol egy évtizeddel ezelôtt még csak kûlônféle pârositâsokbôl szârmazott aprö és gyönge belföldi, részben pedig magyar lovak is voltak hasznâlatban, vala- mint az éjszaknyugati orszâgrész egyik felében is, kivâlt az ardennei fajtâbôl valö hidegvéru mének ûtjàn hegyvidékre igen alkalmas, erôs igâslovakat sikerult tenyészteni. Mindezen eredmények a tenyésztôk nôvekedô értelmi- ségének, a jobb âpolâsnak és gondosan a helyi kôrulményekhez szabott tenyésztési területek alkotâsânak, a jutalmazâsok rendszeresltésének és az egyesületek üdvös tevékenységének köszönhetök, melyek közül kivâlt az 1870-ben alakült brünni lôtenyésztô târsûlat emlitendô. Legtöbbet azonban az ügy érdekében a klosterbrucki es. kir. âllami méntelep tett, a mely 1763-ban keletkezett és 1869 öta a katonai kezelés megtartâsa mellett a es. kir. fôldmivelési miniszterium hatösäga alâ van beosztva. Evenként a kûlônféle lôtenyésztô helyeken âllami és egyesiileti dijakat osztanak ki, melyeknél az âllam csak anyakanczâkat és négy esztendôs fedezett kanczâkat dijaz, az egyesületek részérôl ellenben ezeken kivul még esikök is részesul- nek érmekbôl és pénzbôl âllô jutalmakban. A nagybirtokossag âltalân véve nem ûz lôtenyésztést, legfôlebb a napagedli meg a Hostein alatti Bystfitzben és Buchlovitzban levô telivér- ménest lehetne megemliteni a magântulajdonûak soràbôl. Az uradalmak ugyanis vétel ûtjàn szerzik be szûkségletûket. A lôtenyésztés jôrészt a paraszt kisbirtokossâg kezében van. S jôllehet itt néhol a takarmâny szûke, a csikôlegelôk elégtelen volta s igy a kellô mozgâs hiânya, nemkülönben a még fiatal âllatok korai munkâba fogâsa, a tenyésztés nagy kôltségei s egyéb kedvezôtlen kôrûlmények hâtrâltatjâk az orszâg lôtënyésztésének fôllendûlését : azért nevezetesen az évenként tartani szokott s mindegyre lâtogatottabb kiallitâsi dijkiosztâsok alkalmâval mégis egészben véve örven- detes jelenségek tapasztalhatôk annal is inkâbb, mivel egyes tenyésztési területek mär igen kedvezô àrakon adjàk el âllataikat, tovâbbâ a csikô- kivitel is tetemes és kivâlt porosz lôvâsârlôk részérôl, rendes és jôl fizetô kereslet mutatkozik. 5