Seite - 426 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

426 Ërdészet. Az óstermelés dûs kincseibôl a kedvezô szerenCse a kisebb birtokosság- nak jól termö földeket, a nagyobbnak gyönyörü erdóket juttatott s oly mérték- ben, bogy Morvaország Ausztria legjobb és legrégibb erdóterületévé lett. Az erdóknek ez ország kozgazdaságában való fontos szerepe csak akkor túnik foi kellóleg, ha számba veszszük, hogy az egész erdóterület, mely 609.993 hektárra, tehát az ország egész területének 27'/, százalékára rúg, legnagyobb részt jó, sót kitúnó állományú haszonra való erdóból áll; hogy a lakosságot fával teljesen ellátja, hogy annak gazdaságában egyéb erdei mellék-termények szolgáltatásával is nagy segítségére van s a helyes erdómívelés jól fizetó keresetforrást is nyújt, végúl pedig virágzó és folyton fejlódó iparának a nyersanyag egy részét ez szolgáltatja s még a kiviteli kereskedelemnek is juttat folóslegéból. Az erdóség szerfólótt meg van oszolva az ország területén. Egészben véve nyugat felé, a Znaimon, Brünnón, Preraun és Weisskirchenen át a határig, húzódó vonal határolta nagyobb országrészben van az ósszesnek kétharmada, vagyis kerekszám 400.000 hektárnyi, a tartomány keleti kisebb felében pedig egyharmada, tehát kerekszám 200.000 hektárnyi. A súrúségi átlag, mely 27 százalékot tesz, kórúlbelúl az ország kózepe táján húzódik nyugatról keletre s innentöl fogva az erdóben szegényebb dél felé menve egész 9 százaléknyira csókken ; ellenben éjszak felé a Szudetekben 41.6 és a Beszkidekben 40.3 százaléknyira emelkedik. Az erdóség nagy változatossága, valamint az egyes területek sajátszerú- ségei is az ország természetes tagosultsága szerint itélhetók meg legjobban, s így is túntethetók fól a legalkalmasabban, miért is az alábbi tárgyalásban ezt fogjuk alapúl venni. 1. Az ország területének legnagyobb részét (32 százaléknyit) a cseh- morva határhegység foglalja el, melynek erdóségei aránylag kicsiny, de annál számosabb erdóvidékre oszlanak, miért is a kisbirtokosságra itt, kivált a cseh határ hoszszában az egész erdóterületnek 44 százaléka jut. E felföldön szembetúnóleg külónválik egymástól a felsó és az alsó erdóóv. Az alsó, mely 500 méternyi tengerszín fölötti magasságig ér, úgy szólván a fensík kerete s keresztúl vonúlnak rajta a Thaya, Iglawa, Oslawa, Schwarzawa és Zwittawa mélyen bevágódó, meredek és sziklás falú völgyei, melyeknek e vidék tájképi szépsége s útazóktól és nyaralóktól eléggé