Seite - 428 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

428 az uralkodó, de nem épen csekély bükk-állomány is tarkítja az elóbbi fó fanemeket. A fanôvés itt jóval erósebb s Teltsch, Pirnitz, Iglau és Saar kôrnyékén 36 méternyi legnagyobb magasságot ér el. 2. A morva Szudetek és elôhegyeik vidéke az ország területének 19 százalékot födi egész a cseh-morva határig s itt éri el legnagyobb általános magasságát a Szudet-törzsben (Altvater 1.490 méter, Hochschar 1.351 méter, Spieglitzi Schneeberg 1.422 méter). Az ország e legmagasb hegységét a hohenstadti, ullersdorfi, goldensteini, wiesenbergi, römerstadti és eulenbergi (40.000 hektárnyi) nagy erdó-uradalmak borítják, melyeknek természetadta dus kincsét itt a régóta rendszeresen folyó mívelés nemcsak mai állapotában megtartani, hanem a kopár fensíkoknak törpe- és havasi-fenyúvel való beültetése által még a mai erdóhatáron túlra is kiterjeszteni iparkodik. Ez erdészeti, de tájképi tekintetben is szép területen a lúcz- és a jegenye- fenyú váltakozik, az egésznek 80 százalékát tevén, míg az aránylag kisebb állabokat alkotó bükk 15 százalékkal van képviselve, a legjobban befásított területek többi része pedig vörös-fenyuvel van beültetve, mely itt oly kitúnóen tenyészik, hogy még a tiroli vörös-fenyuvel is kiállja a versenyt. 3. A keleti határon levó morva Kárpátok az ország területéból 18 szá- zalékot foglalnak el s erdészeti szempontból a legváltozatosabbak. Az egész vidéken a homokkó-alakúlat az uralkodó, melynek jobbára délnyugatról éjszakkeletnek húzódó sajátszerú lapos hegyhátain az erdók szinte egyközü vonalakban sorakoznak. A 400 méternyi tengerszín fölötti magasságig éró alsó öv a dombvidék alacsony és közepes erdeiból áll, melyekben a tölgy, a gyertyán és a nyír az uralkodó fanemek, de csak silányabb fejlódésúek (Ungarisch-Brodnál, és Napagedltól Leipnikig). A 900 méternyi tengerszín fölötti magasságig terjedó felsó övben (Walachisch-Klobouk, Vsetin, Roznau) ellenben teljes fejlettségig jut a jegenye-fenyú és a bükk. Emez ugyan kissé gyérúl az európai vízválasztó táján (a Radhost-Knëhina hegyháton, 1.100 —1.250 méternyi magasságban), de e Kárpátok éjszaki lejtóin (a morva Beszkideken), a hochwaldi és ostravicai fenyvesekben éri el magassági nôvése netovábbját (egész 42 méterig) s hektáronkénti leg- nagyobb termését (1.100 kôbméter). Az ország belsejében még három nagy erdóterület van, melyeknek gazdasági állapota szintén jellemzó kûlônbségeket mutât : 1. A drahani fensík, Morvaország nagy Culm- és Devon-vidéke, mely- nek tömege a nyugatra esó Zwittawa-völgy és a kelet felé lévó Morva- (és