Seite - 430 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

430 Hanna-) medencze köze ekelödik; ez a legnagyobb összefüggö erdöterület; 65.000 hektärra rüg. E lepcsözetes felföld deli lejtöi nem a legkedvezöbb termöhelyü sarjerdövel boritväk, melyben a gyertyan es a tölgy a föbb fanemek, a rendesen velük järö lägyfa-nemektöl, a härs- es nyärfätöl kiserve. A fensikon magän igen szep növesü jegenye-fenyü es bükk az ällabokat alkotö fö fanemek (Boskovitztöl Plumenauig). 2. A morva Sväjcz (Adamsthal, Blansko) täjszepsegekben gazdag videkenek földtani sajätszerüsegeiröl mäsutt lesz meg szö; itt csak annyit mondunk röla erdeszeti szempontböl, hogy harom fö faneme, a jegenye-, lücz- es erdei-fenyü csak közepes fejlettsegig jut. A kelet feie terülö Grauwacke- videken (Posoritz, Racitz es Wischau uradalmak) mär kedvezöbb az erdö- gazdasäg helyzete. A termöföld nagyobb melysege ugyanis az itt uralkodö fanemeket, a jegenye-fenyüt, a bükköt es az erdei-fenyüt tökeletesb fejlett- segig juttatja. E fensik ejszaki reszen az erdei-fenyünek meg nagyobb termöterülete van (Könitz täjän), de itt mär ärt neki a hö nyomäsa es a der. 3. A Mars-videk a Steinitzi erdövel a Morva-medencze jobbkez felöli hatärän delnyugati iränyban vonül s többszörösen tagozödö hegyhätän, mintegy 60 kilometernyi hosszüsäggal es 400—600 meternyi ältalänos magassäggal az orszäg legnagyobb lombfaerdö-területe. A tölgy-, a bükk- es a gyertyänfa az itt egyaränt alkalmazäsban levö szäl- es sarjüzemben kezelt erdöknek mindenütt a fö fanemei,. de a mestersegesen beültetett fiatalabb ällabokban tülevelüekkel, es pedig lücz-, erdei- es jegenye-fenyüvel elegyesek, azonban itt nem a legjobban erzik magukat, mit mär az is elegge elärül, hogy csak fiatalabb korukban fejlenek szepen, eletük dereka täjän ellenben mär elcsenevesznek. Vegül meg szölnunk kell a morva folyök ligeteiröl. Az ejszaki siksäg (Müglitz, Sternberg, Olmütz) sarj- es közep-erdöüzem- ben kezelt erdösegeinek a tölgy es gyertyan az uralkodö fanemei, tetemes mennyisegü nyirfäval elegyülve, melyet a nep itt nagyra becsül s az erdök anyjänak nevez. A sikföldi erdök minösege ejszakröl delnek javül; a Beivänak Kremsier fölött a Morväba szakadäsätöl kezdve az e folyö menten hüzödö erdök fokozatosan emelkedö növest es javülö minöseget mutatnak, mely Strassnitznäl es Lundenburgnäl, a nagybirtokosok erdeiben az itt uralkodö föbb fanemeken, a tölgyön, köris-, szil- es iharfän, meg a velük elegyes lägyfäkon, a jegenye-, füz- es a közönseges nyärfän valösäggal meglepö mertekben mutat- kozik. E fölötte kedvezö fejlödesi körülmenyekben fö reszük a Kärpätok vide-