Seite - 437 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

437 kisebb-nagyobb fejlettségéhez szabódnak. A lakosság délrôl éjszak felé való csókkenésének arányában csökken az erdóhasználat is, az erdóborította terü- lettel fordított arány szerint (habár az erdók minósége épen ellenkezóleg éjszak felé haladva emelkedik) akként, hogy az összes erdóhasználat bizonyos hányada már nem kerúl értékesítésre. A használat legnagyobb fokát az ország déli részein érik el, ideértve a Mars-vidék erdeit és a folyampartiakat ; ezután az ország nyugati részei következnek Iglauig, Saarig és Boskovitzig, Vsetin. harmadik fokon a nyugati felföld és az éjszaki Szudet-vidék, végúl a negye- diken és legalacsonyabban az egész Kárpát-vidék. A vágást többnyire késô ôszszel kezdve olyan favágók végzik, a kiknek ez nem állandó foglalkozásuk, hanem nyáron át kómúvesek-, ácsok- és napszámosokként keresik a kenyerüket a nagyobb városokban vagy mezei munkában; csakis a Szudetek vidékén, hol magasabb fekvésú erdôkben a nyári vágások járják, vannak állandó favágók. A Szudetek és a Kárpátok erdókben bóvelkedó tájain ósidók óta berendezett facsúsztatók vannak a janovitzi (Römerstadt), gross-winternitzi, roznaui, vsetini, hochwaldi és