Seite - 442 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

szerint november vagy deczember hóban lövik. À gazdák añnyit panasz- kodtak a nagy vad okozta károk miatt, hogy az ily terülétek vadászati jogának birtokosai kénytelenek voltak erdeiket a szántófoldek felé elkeríteni> mi által a veteményeket és ílltetvényeket meg lehet ugyan védeni a vadaktól, de a szabad erdóterület tájképi szépsége tetemes csôkkenést szenved. A morva tartománygyúlés legutóbbi tárgyalásai során olyan új vadásztórvényt alkottak, a mely a tanyázó helyeiról elvándorló nagy vadat kivonja a tilalom alól. A nagyobb vadászterületek tulajdonosai e szerint kénytelenek lesznek vad- állományuk megoltalmazására mindenfelé sóvényeket húzatni. Morvaország legerósebb szarvasai a Szudetek hegyi erdeiben találhatók, még pedig a Liechtenstein János herczeg lundenburgi (Rabensburg) és hanns- dorfi erdészetében, Harrach Alfréd gróf janovitzi uradalmán és a Wiesenbergi Klein bárók wiesenbergi (Zôptau) erdókerületében, a hol az augusztusi nagy vadászatok, fókép az üzekedési idôben való cserkészetek alkalmával hatalmas bikák (köztük tizennégy ágúak, a Liechtenstein-féle udvari vadászterületeken tizennyolcz ágúak is) kerúlnek lovésre. Evenként átlag 800 darab rótvadat (szarvasbikát, tehenet és boijút) lónek le Morvaországban. A parforce- vadászatot 1888-ig gyakorolták a es. és kir. gödingi uradalomban, de ma már csak a szomszédos es. és kir. holicsi (magyarországi) birtokterületen tartják meg évenként a lovassági iskola gyakorlatáúl, a melyhez a gödingi erdóból minden vadászatra tizenkét eleven szarvast szállítanak. Morvaország több vadaskertjében tenyésztik a dámvadat, a mely azon- ban szabad vadászterületen nem található. Evenként 600—800 darabot lónek le belóle. Igen gazdag Morvaország cteállománya, mely vad mindenütt nagy számmal található. Pusztító betegségekkel, szigorú telekkel, elemi csapá- sokkal és egy évtized óta mindenféle két- és négylábú ellenséggel is daezolva még mindig elég jól föntartotta magát, sót helyenként tetemes szaporúlatot is mutât. Az ózállomány szemmel látható csôkkenését jelentó panaszok csak azon vadászterületekról érkeznek, a hol a nagy vad szabad kôltôzkôdését sôvényekkel gátolják. Az évi zsákmány nyolcz—kilenez ezer darab közt ingadozik. Jóllehet a nóstény állatokat rend szerint nem lenne szabad lelóni, a kerúleti kapitányok mégis gyakran kénytelenek bizonyos százalékarány lelôvését megengedni, illetóleg el is rendelni. A vaddisznót öt nagyobb vadaskertben tenyésztik, de az ily elkerített helyekrôl néha egyes szôkevények a szabad erdóbe is ki-kitörnek, a melyek