Seite - 447 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

447 es kivâlô nagysâgû példânyokkal képviselve. Magas vizâllâskor a Dunaböl föllätogatott évenként hosszabb tartôzkodâsra a Thayâba és Morvâba a tok és viza is ; még a harminczas években is gyönyöru példânyokat fogtak az édesvizek ez ôriâsaibôl a rabensburgi és gödingi zsilipeknél. A süllöt (fogast), a Morva e legnemesb haliajât, mely még ma is elö- fordül, Napagedl alatt fogtak nagyobb mennyiségben. De nagyon tülterjesz- kednénk e vâzlat szuk keretén, ha a többi folyöknak és patakoknak szintén nagy halbôségérôl is meg akarnânk emlékezni. Elég lesz csak az alâbbi szämokat is szemügyre venni, hogy kitunjék, mily tetemes mennyiségu izletes és täplälö hüsanyag pusztült el az orszâg hajdan oly virägzö halâ- szatânak megsemmisûlte folytän. Ha ugyanis csak (igen alacsony szâmitâssal) egy-egy mâzsânyi piaczra vihetô halra teszszük egy-egy hold töterület évi jôvedelmét, akkor is 40.000 métermâzsa hal veszett el 40.000 holdnyi töterület lecsapolâsa folytän ; s ha Morvaorszäg egykori folyami halâszatânak évi jôvedelmét (szintén igen alacsony szâmitâssal; ugyancsak 40.000 mâzsâra veszszük, akkor ma az orszâgos élelemfogyasztâs évenként nyolcz milliö fontnyi tetemes mennyiségu kivâlô hüstöl esik el. Nem csoda, ha ekkora csôkkenés miatt lassanként minden rendu hüseledel arânylagosan drägül. A nemesb halfajoknak évrôl-évre jobban érezhetô hiânya végre is mind jobban fokozta azok keresletét s igy az intézô hatôsâgok és egyesek figyel- mét râirânyitotta a mâr majdnem teljesen kipusztûlt halâszat fôlujitâsâra. Lassacskân egyesûletek alakûltak, a melyek egyes szakavatott emberek vezetése és a hatôsâgok jôakaratû tâmogatâsa, meg az ûjabb keletü tôrvények oltalma mellett tigy a tôgazdasâgot, mint a folyami halâszatot kisebb-nagyobb kitartâssal és hozzâértéssel fôllenditeni tôrekszenek. A tôgazdasâgot illetôleg a szomszéd kis Szilézia (kivâlt a tescheni kerület) Morvaorszâgot tetemesen tûlszârnyalta, minthogy emitt a czélszerû tôgazdasâg még korân sincs azon a szintâjon, a hol Sziléziâban mâr mintegy tiz évvel ez elôtt âllott. Ellenben Morvaorszâgban mâr vagy husz év ôta arra irânyulnak az illetékes kôrôk tôrekvései, hogy a mâr majdnem teljesen néptelen folyôk halâszatât megint fôlelevenitsék. Majdnem mindazon sikerek, a melyek e téren Morvaorszâgban eddig fôlmutathatôk, egyetlen ember ritka kitartâsânak és lelkesedésének kôszônhetôk, a ki a szô teljes értelmében élete fôladatâvâ tette a honi halâszat fôllenditését s egész a holta napjâig huségesen és rendûletlenul, szâmos csalôdâs mellett sem tândorodva el, egész tehetségét a munek szentelte. Ez az 1893-ban Brünnben elhünyt Weeger Emil, a morva orszâgos halâszati