Seite - 449 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

449 Bányászat és kohászat. A bányászkalapács csattogása folyvást hallik Morvaországban mind- azon századok folyamán, a mióta a tôrténete ismeretes. Ejszakon és délen, keleten és nyugaton ott találjuk a bányászt fárasztó, veszedelmes és e mellett oly változatos hívatásánál s mindig azon igyekezve, hogy mesterségének becsûletét és honának dicsóségét is gyarapítsa. Mert Morvaország legnyuga- tibb szélén, a régi Iglau bányavárosban van a bányászati jog bôlcsôje, a hová külföldröl is mindenünnen elzarándokoltak a pályatársak, hogy innen merítsék, vagy ehhez szabják jogrendjüket. Ma már bizony az Iglau kör- nyékén hajdan oly nevezetes bányamívelés, mely a XVI. században még majdnem száz bányát aknázott, nemkülönben majdnem valamennyi többi nemesérczbánya is eltúnt s helyüket ma csak horpadások, hányók és üres tárnák jelölik. Mindazon kisérleteket, a melyek példáúl Tisnovitzban, Fulnek- ben, a Hosteinen, Goldensteinben, Altstadt-, Hangenstein-, Braunseifen-, Friedrichsdorf-, Jamnitz-, Gross-Wisternitz-, Johnsdorf-, Pohorban s más helyeken a tartomány egykori nemesérczbányámdk. fólújítására irányúltak, a bányászat nagy haladása mellett sem koronázta siker. Miért is ma nagyobb haszonnal kecsegtetó vállalatok felé fordúl a figyelem, olyanok felé, a melyek gyorsabban és könnyebben nyerhetö s biztosabb jövedelmet igérnek, mint a nemesércznek ezer eshetóségtól függó aknázása. Egyetlen ezüst- és ólom- bánya van még ma is munkában, — igaz, a legrégibbek egyike, — a XII. században bányászok alapította Bautsch városka melletti Altendorf és Bernhau kôzségekben. Békésen megférnek egymás mellett Altendorfban az Odera balpartján egyazon hegyoldalon a sótétkék fedópalát vágó munkások az érczbányászokkal, a kik köröttük a grauwacke-palán áthúzódó galenitot fejtik. Az Altendorf- és Bernhauban aknázott érczeket egy a. legújabb szer- kezetú gépekkel fölszerelt elôkészitô múhelyben válogatják ki és osztályozzák, azután pedig német kohókban váltják be. E bányában az ércztermelés 1891-ben kórúlbelúl 7.000 forint értékú 7°° métermázsára rúgott, 80 munkás alkalmazása mellett. Nemes fémek kutatására 72 hektárnyi bánya- telek van kiadva, de csak nyolcz bányatelekmérték áll mívelés alatt. A bánya- míveléstól különben még egészen függetlenúl is jó sok nemesfémet termelnek Morvaországban a vitkovitzi kovák túzi apadékának kivonatolása közben. A morvaországi nemesércz-bányák sorsához hasonlóra jutottak sok helyütt a tartomány ósrégi vasércztelepei is, csakhogy ezek tónkrejutásának 57