Seite - 452 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

452 fejtik ki a Jura-retegek Devon-mesz medenczeibtfl az igen dus barna-vasercz feszkeket. Az ercz el<5forduldsi mddja szdmos akna utjan vald foltarast kivan, a melyek furasa csak keves koltsegbe kerul. A kiszallitds csupdn kezi vitlakkal (kereken hajtott kett6s emel6-kosarakkal) tOrtenik, melyeket ket, vagy negy ember hajt. Minthogy a banyakban semmi viz sincsen, az egyebfltt rendesen meglev6 viztart6 es vezet<5 kesziilekek itt teljesen hiany- zanak. E folotte egyszeru banyamiveles 76 munkisnak ad noha faradsdgos, de elegge j6l fizet6 es biztos keresetet, s evenkent 58.000 metermazsa barna-vaserczet szolgaltat, a mit mind a Blansko melletti herczegi kohdkban olvasztanak ki. E 'vaskOveken kivul Ruditznal meg tuzall6 agyagot es porczellanfoldet is asnak. A kozep-morva vasercz-videken meg csak a Lettovitz melletti v6r6s-vasercz-b&nyak vannak munkaban, melyek erczeiket szinten a Salm herczegek Blansko melletti kohdiba szdllitjak. Morvaorszdg masodik vasercz-videken, a szudeiiben, ket vaserczes retegsor vonul; az egyik Szileziaban, Seitendorfndl kezdSdik es delnyugati iranyban, Brockersdorfon, Barnen, Andersdorfon, Deutsch-Lodenitzon at Sternberg fele huzddik; a masik pedig az el6bbivel egykozuleg a szileziai Zuckmantelt6l Hangenstein- es Deutsch-Eisenbergig. E ket retegsor vas- erczei, reszben barna-, reszben vOrOs- es egy reszt magnes -vaserczek, kristalyos paldban, vagy Devonban fordulnak el6, de mint Morvaorszag vaserczei ¿ltalaban, szakadozottak es ardnylag szegenyek, hanem legalabb tisztdk es kOnnyen olvaszthat6k. Ezekhez kepest e kerQlet bdnyamivelese igen csekely. Kwitteinban, Lukavec-, Pinke- es Sternbergben a zOptau- stefanaui vasgydrak ket geppel es hat szallitdkosdrral dolgozo aknaban kutattatnak vaserczeket, a melyeket 6k maguk olvasztanak ki, s e mivelesnel 200-nal tobb banyamunkast foglalkoztatnak. Az ¿vi termeles 1891-ben 100.000 metermazsa barna- ¿s v6r6s-vaserczet szolgaltatott. Morvaorszagnak a morva-szileziai Kdrpdtokban lev6 harmadik vasercz- videken vaspat taldlhat6, mely reszint feszkekben, reszint csekely vastagsagu telepekben fordul el6. Ezek ercztartalma keves, 12—14 szazaleknyi; kovasav- tartalmuk pedig gyakran igen nagy. Csak az olmQtzi herczegersekseg aknaz- tatja ez erczeket bdnyaszatilag sajat koh6i szamara, de csekely mennyisegben. A miveles mindOssze nehany embert foglalkoztat. Mert Morvaorszag vasercz- banydszata egyre hanyatlik; mig a hetvenes evek kOzepe tajdn 500 banyasz 800.000 metermdzsat termelt: addig ma a munkasok szdma 350-re, a termeles pedig 200.000 metermazsdra szdllott ala.