Seite - 453 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

453 Mig tehât a vasércz- és egyéb fémbânyâszat ilyenformân mâr tùlhaladta fejlôdése tetôfokât : addig a k'ôszénbdnydszat hatalmasan emelkedik mind magasbra, és virâgzâsa helyein ûj életet, jôllétet és vagyonossâgot teremt. Mindenféle fajtâju szén böven van Morvaorszâgban : a kôszén összes vâltozatai megvannak a rossitzi és ostrau-karvini kerületben, a kisebb értékû krétâs szén pedig éjszakon, a lignit (âsvânyfaszén) meg az orszâg déli részén. A krétâs szén bânyâszata ugyan, melyet Mährisch-Trübau és Boskovitz kôrnyékén egy méternyi vastag telepecskében mûvelnek, csak tengôdik, mert gépek nélkûli târnàkban csupân 24 bânyâszt foglalkoztat, a kik 13.000 métermâzsa homokos és palâs szenet szâllitanak ki, s ezt a kôrnyékbeli parasztsâg fogyasztja el hâzi tüzelöül. Mâsként âllnak a dolgok a rossitzi medenczében. A Mährisch-Kromautöl Segen-Gottes felé Rossitz mellett csapö kôszénhegységben hârom kôszéntelep van 10—12 kilométer hosszù csapâsban, melyek közül a két végsô érdemes a mivelésre. A fô telep helyen- ként hét méternyi vastagsâgû, a mâsodik 2.5 méternyi. Segen-Gottes, Babitz, Zbeschau és Padochau (Padochov) kôzségekben nyolcz, gépekkel dolgozö akna 300—400 méternyi mélységekbôl szâllitja fölszinre mind a két telep kôszenét, mely szén nagy iutôértéke miatt ipari czélokra igen keresett. Fôképen a rossitzi szenet kedvelik kovàcs-szénnek s ilyenûl az egész monarchiâba, sôt annak hatârain tul is szâllitjâk. Minthogy pedig e szénfajok minden mâsnâl jobban tapadnak, egyûttal kitûnô coakes-anyagùl is szolgâlnak. De igen veszedelmes kisérôi a rossitzi szénbânyâszatnak a robbanö gâzok, melyek a telepekben dolgozö bânyâszt a legnagyobb ôvatossâgra kényszeritik. Olyan hirtelen robbanâsok ugyan, mint az ostrau-karvini kerü- letben, itt nem tapasztalhatök ; de a gâzok szuntelen pattogâssal, sistergéssel, serczegéssel és bûgâssal kisérik a bânyamunkâst, a mint a biztositôlâmpa oltalma mellett egy-egy üjabb üreget tör a telepben. Ha ez az üreg elkészûl, e jelenségek megszûnnek ; de ekkor meg a fejtésnek egy mâsik ellensége jelentkezik : a roppant finom, mindenen keresztûl hatolö szénpor, mely, ha hirtelen meggyül, nem kevésbbé veszedelmes a bânyâszra nézve. A rossitzi medencze szénbânyâinak mivelését ez idô szerint két târsasâg folytatja : a rossitzi bânyamivelô târsasâg és a Liebe-Gottes-bânyatârsulat ; itt a munka a mûlt szâzad mâsodik felében induit meg. Mig azonban 1783-ban csak 1.500, addig 1891 végén mâr 3'/a milliö métermâzsât âstak ki; a munkâsok szâma pedig egynéhâny fôrôl 2.000-re szaporodott. Segen- Gottes, e gyönyörü fekvésû bânyâsz-kôzség, csupân e bânyamivelésnek