Seite - 457 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

457 gözmalmok egész raja telepedett meg e vidéken az olcsö szén kedveért s a délmorva vidék tôt lakossâga jö nagy részének nytijt keresetet. Dél-Morvaorszâgban a harmadkori barnaszén a Neudorf, Bilovitz, Tscheitseh, Gaya, Keltschan, Temnitz, Rohatee, Gôding és Neudorf hely- ségeken ât huzott vonal hatârolta területen talalhatö. Az e területen lévô barnaszéntelep agyag- és homokrétegek alatt, egész 100 méterig s annal is lejebb érô külön tekenôkbe van àgyalva; âtlagos vastagsâga 2.5 méter és leveles, gerendäs, vagyis laposra nyomott fatörzsekböl, meg gyökertuskökböl keletkezett, végul tömeges, meglehetôsen tisztâtalan szénbôl àll. A geren- dâsnak nevezett szén oszlopai még olyan épek, hogy kellö mödon elég könnyen akâr bûtorokat is lehetne belôlilk faragni. 1891 végén tizenkét vâllalat közul nyolez aknâztatta itt a barnaszenet. A szàllitâst hârom gépakna, egy szâllitô târna és néhâny szâllitô kosaras akna végzi. A gayai, keltschani, dubniani, hovorani, tscheitschi és luschitzi bânyàkban dolgozö munkâsok szâma 1891 végén 500 volt. Ezek kivétel nélkûl tötok s a legközelebbi kôrnyékrôl valö jd természetu, engedelmes és takarékos emberek, a kik mihelyt csak tehetik, hàzikôt s egy darabka földet igyekszenek maguknak szerezni, a melynek mivelését igen jöl össze tudjâk egyeztetni bânyamunkâsi kôtelességeik teljesitésével. Az összes délmorva bânyâkbôl kikerûlt szén 1891-ben 1,120.000 métermâzsâra rûgott. Robbanö és ég<5 gàzok ugyan e barnaszén-bânyâkban nem pusztitanak ; de ezek helyett elég bajt és kàrt okoz bennük a viz és az üszö-homok, a mely miatt idônként a bânyâk mivelését is abban kell hagyni, minthogy sokszor éveken ät hiâbavalô minden kûzdelem ellene. A nagy mennyiségû vizek kiszivattyùzàsâra minden nagyobb bânyâban a legkülön- félébb szerkezetû vizemelô gépek vannak. Ercz- és szénbânyâkon kivul vannak még Morvaorszâgnak graphit- bdnydi is, melyek a Kunstadttöl Ôlsig a cseh-morva hatâr mentén hüzödö graphitos palâk vonûlatâban és a Muglitz, Altstadt meg Goldenstein melletti telepekben talâlhatdk. E graphitos palâk âltalân véve meglehetös kemények s igy a kifejtés utân hosszabb elôkészitô és gondos szérelô eljârâsnak vetendôk alà, mielôtt âruba bocsâthatôk. A morvaorszâgi graphit, mely részint por alakban, részint darabosan, részint pedig „moravian blacklead", vagy „moravian silver blacklead" néven kerûl forgalomba, sôtét fekete szinu. A termelt mennyiséget majdnem teljesen Német- és Angolorszâgba meg Amerikàba szàllitjàk. A mivelésben lévô graphitbânyàk szâma 1891-ben 58