Seite - 464 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

464 nyersvasat dolgoznak fôl s leginkább géprészek, bádogok, ôrlô- és fïirész- malmi fôlszerelések, szûrôk s más hasonlók gyártásával foglalkoznak. Az újabb kohászati vállalatok, melyek kószéntelepekre támaszkodva keletkeztek, a Rassitz melletti segen-gottesi és a vitkovitzi vas- és aczél- gyárak. Amaz, mely 1859-tól 1861-ig épúlt, fónnállása elsó éveiben egy coakes-kemenczéjében nyersvasat olvasztott, de a hetvenes évek elején kedvezótlen kórúlmények miatt abbahagyta a magaskemenczében való olvasztást és azóta angol, magyar és belfôldi nyersvasat dolgoz fôl. E vas- gyár ma csak ôntôtt-, rúd- és abroncsvasak, gazdasági eszkózók és vasúti fôlszerelések és egyéb gyárberendezési czikkek készítésével foglalkozik. Morvaország legnevezetesb kohója, a vitkovitzi vas- és aczélgyár, mely a vitkovitzi bánya- és kohászati társaság tulajdona, egy olmützi herczeg- érseknek, az uralkodó család egyik tagjának kôszônheti alapítását, névszerint Rudolf fôherczegnek, a ki a stájer fôldôn felejthetetlen emlékú János fôherczeg- hez hasonlag meleg érdeklôdéssel viseltetett a vasipar iránt. Ó építtette 1826-ban a vitkovitzi Rudolf-kohót, melynek elhelyezésénél az ostraui kószénbányák kôzelségén kivúl a hajtóerót szolgáltató Ostravica folyó szomszédságát is számba vették. Rudolf fôherczeg azonban kevéssel utóbb 1831-ben elhalálozván, utódja, Chotek gróf herczegérsek, a kohót 1835-ben egy társaságnak adta bérbe, a melynek Rothschild báró is tagja volt s ez 1841-ben megvette a vasgyárat. Ma e vállalat a vitkovitzi bánya- és vasgyár- társaság tulajdona, melynek a Rothschild-család is részese. Az a szúntelen tôrekvés, hogy e gyár az osztrák vasgyárak kôzt elsó legyen és a vasipar fejló- désével lépést haladjon, e vállalatot olyan iparteleppé emelte, a mely csakugyan a legelsó a maga nemében Ausztriában s a fôldkerekségén is ritkítja párját. Két kitúnó fólszerelésú magaskemenczés múhelyben, a melyek mindenikében három-három coakes-nagyolvasztó múkódik, 1891-ben 2'/a millió métermázsa Morva-, Cseh-, Gács-, Stájer-, Magyar-, Bosnyák-, Német- és Svédországból szállított érczból 1,800.000 métermázsa nyersvasat olvasztottak ki. A nyers- vas egy részét az óntóházakban géprészekké és csóvekké, a tôbbit pedig a kavarókohókban és az aczélgyárban, mely egy Martin-kohóból és egy aczél- ôntô múhelyból áll, kovácsolható vassá és aczéllá dolgozzák fôl ; nagyszabású hengerelô múhelyekben idomítják az izzó vastômbôket sinekké, gerendákká, táblákká, bádoglemezekké és keréktalpvasakká ; a csóvas-múhelyben pedig gáz- és forralócsóveket és gyári berendezési czikkeket (fittingeket) gyártanak belólük. A kész anyag, nemkülónben az ôntôtt darabok a gépgyárba és a