Seite - 470 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

470 a morva gyapjúszóvó ipar megteremtésére legelsó sorban az Angliában mar kifejlett múszaki vívmányok meghonosítása szükséges. Beútazta tehát ez országot s külonféle gépek rajzait és mintáit hozta onnan magával, melyeket ott nagy fáradsággal, sót nem egy veszedelmes kaland árán szerzett meg. Az elsó, gépekkel dolgozó gyapjúszóvó-gyárat ó alapította (1796) Ausztriában. Ez ugyan nem volt valami hosszú életú; de az íly természetú vállalkozások elsó kisérleteinek hajótórése koránsem esorbítja azon messzelátó férfiak érdemét, a kiknek tévedéseiból és hibáiból a jóvó nemzedékek dúsan gyümólcsOzó tanúlságot merítenek. Csakis ebból a szempontból lehet és kell ama kornak a morva gyapjúszóvó ipar megalapítására irányúlt tórekvéseit méltányolni, mert az anyagi hasznuk nem volt valami nagy. De legalább egyengették a talajt az újabb idók munkája számára. A forgalomnak nem egy korlátja dólt le; vállalkozó kedvú, derék és szakértó férfiak kerúltek ide a külfeldról, s a nyers anyag termelése magas színvonalra emelkedett. Nagyon természetes aztán, hogy a g'ózer'ó behozatalával a tartomány gyapjú- szovészete gyors és biztosabb lendúletet nyert. Ez ipar mindig tudott a változott kórúlményekhez és a teehnikai haladáshoz alkalmazkodni. Epen ezért fejlódése ha mutat is egy-egy fónnakadást, de valódi válságokat soha sem, s egészben mindig emelkedó irányúnak mondható. Nagy változásokat idéztek eló az újabb idók a fóldolgozandó nyers anyagot illetóleg. Valamikor a gyapjú majdnem egyedúl a monarchiából, nevezetesen Morva- és Magyarországból kerúlt és csak részben Porosz- meg Oroszországból. Ez a mindenesetre kedvezó kórúlmény Morvaország fóldrajzi helyzetének volt koszónhetó és tetemesen hozzájárúlt ez iparág fejlesztéséhez. A haladó mívelódés, meg a lakosság mind súrúbbé válta a'zonban évról-évre szúkebb kórre szorította a mezógazdaságban a juhtenyésztést, holott a gyapjúszóvetek fogyasztása és így a gyapjú kereslete mind jobban nóve- kedett. Az így támadt hjányt a gyarmatokból kerúlt gyapjúnak folyton emelkedó behozatala pótolta, a melynek foldolgozása meg a gyártási eljárást módosította. Ma már a tengeren túli fonadékok tóbbsége kétségtelen, a minek Morvaországra nézve igen messze hatók a kóvetkezményei. E tartomány ugyanis ez által elvesztette azt a kedvezményes helyet, melyet régebben a nyers anyag beszerzése tekintetében fóldrajzi fekvésénél fogva élvezett s így a külfóldi szóvóipar e tekintetben fóléje kerúlt. Gyapjún kivúl egyes czikkek gyártására régóta szolgál egyéb állati szórók mellett a selyem is. A fonási hulladékok s a mú- és természetes gyapot