Seite - 476 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

76 szerint a fehérrépa czukorizxlûmû, Morvaorszâgban mintegy 60 évvel ez elôtt értékesitették elôszôr gyakorlatilag, a mikor a czukorgyârtâs Német- és Francziaorszâgban mâr szâzadunk eleje ôta meg volt honositva. Emitt a szârazfôldi védvâm az akkori termelési kôrûlményekhez képest roppant nagy fôllendûlését idézte elô ez iparnak, s habâr kevéssel utôbb a nâd- czukornak a gyarmatokbôl valô kedvezményes kivitele miatt a répaczukor- gyârtâs nagy vâlsâgokat élt is ât : egészben véve mégis csak a franczia kormâny részérôl eleinte nyûjtott pârtolâs vetette meg az iparâg egészséges tovâbbfejlôdésének az alapjât. Az elsô osztrâk gyârak Csehorszâgban keletkeztek, még pedig tetemesen elôsegitve I. Ferencz csâszârnak 1831 januâr 14-ki rendelete âltal, mely a belfôldi nyersterményekbôl valô czukorgyârtâst tiz évre minden kereseti adô alôl fôlmentette. A czukorgyârtâsnak Morvaorszâgban valô âllandô megtelepe- dése, rôvid éltu kisebb, korâbbi vâllalatokat nem szâmitva, 1836—1837-re esik. Akkoriban keletkeztek a még ma is fônnâllô raitzi, tisnovitzi, seelovitzi, austerlitzi és napagedli gyarak. A belfold hatârain jôval tul terjedô neveze- tességre tett szert ezek kôzul a seelovitzi, melyet Albrecht fôherczeg jôszâgân a francziaorszâgi lângelméjû Robert Florent alapitott, s a mely hosszu idôn ât a legkivâlôbb iskolâja volt a répaczukorgyârtâsnak, a honnan a leg- fontosabb muszâki talâlmânyok egész sora induit ki. Ezek kôzt fôkép a még ma is Robert nevét viselô lepârolô-készulék emlitendô, mely elôszôr tette lehetôvé a czukortartalmu nedveknek ritkitott levegôvel telt zàrt edényben valô lepârolâsât; tovâbbâ a Robert Gyulâtôl, Florent fiâtôl szârmazô készûlék az, a mely a czukornak a répâbôl sajtôlâs ûtjân valô kivonâsa helyében sokkal czélszerûbb eljârâssal a nyers anyagnak jôval takarékosabb értéke- sitését biztositja és ma âltalànos hasznâlatban van. A morvaorszagi czukor- gyârtâs mûszaki tôkéletesedésének nagyon javâra vâlt a brûnni gépgyârtâs fôllendulése, a miben igen jô tâmogatâsra lelt a fôltalâlôk lângeszû kisér- letezése, a kik ekként mindjârt a gyakorlat terére vihették ât javitâsaikat. E kôrûlményeknek és annak, hogy a répatermesztésbôl a mezôgazda- sâgra is tetemes haszon hârult, kôszônhetô a morvaorszâgi czukorgyârtâs ôrvendetes fôlvirâgzâsa és egyszersmind az, hogy ez iparâg az orszâg leg- fontosabb kôzgazdasâgi tényezôinek egyikévé vâlt. 1850-ig csupân a gyârak és nagybirtokossâgi gazdasâgok âltal termelt répa kerult fôldolgozâsra ; ettôl fogva azonban meghonosult a répatermesztés a kisebb gazdasâgokban is. Bârmily nehezen ment is ez eleinte, idôvel oktatâs, ingyen kiosztott vetô-