Seite - 481 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
Bild der Seite - 481 -
Text der Seite - 481 -
481
tömegesb teherszâllitâst tennének lehetôvé s olcsôbbsâgukkal Morvaorszâg
fôldmivelése dûs kincseinek értékesitését tetemesen megkônnyitenék.
Ez utdbbi tekintetben fôkép a Düna és Odera közti csatorna lenne
arra hivatva, hogy Morvaorszâg kôzlekedési politikâjânak tij és sokat igérô
szebb jôvôre vald kilâtâst nyisson.
A Morva és az Odera közötti hajôût terve mâr VI. Kâroly csâszâr
és Mdria Terézia idejében fôlmerûlt, tehât akkortâjt, a mikor Franczia-,
Angol- és Németorszâgban is napirenden voltak a csatornaépitések és a
mikor a legtöbb mesterséges vizi lit, természetesen a mai hajözas követelte
nagysâgnâl tetemesen szukebbre szabva, el is készult. Akkoriban dgy tervez-
ték, hogy az Oderât Kunewaldtdl Barnsdorfon, Kotzendorfon és Mâhrisch-
Weisskirchenen ât vezetett csatornàn a BeCvâval és ezen ât a Morvâval
kötik egybe, az emlitett folydkat pedig szabâlyozâs ûtjân teszik a lehetôség
szerint hajdzhatdkkâ. A hajôzâs kôvetelményei azonban akkor, a mikor még
nem voltak vasûtak, a melyekkel versenyeznie kellett volna, igen szerények
valânak; 10—15 tonnânyi tehernél többet el nem bird kis hajdkkal érték
be akkoriban, a melyek 30—40 centiméternél alig voltak mélyebb jâratùak.
E hajdzâs is csak magasabb vizâllâsokra szoritkozott s a tengelyen vald
szâllitâshoz mérten mâr akkor is jôvedelmezô volt, ha az évnek csak pâr
hdnapjân àt lehetett is folytatni. Az akkor tervezett csatorna elsö sorban a
galicziai sdnak Morvaorszâgba és Alsd-Ausztriâba szâllitâsâra szolgâlt volna,
ép ugy, a mint az ugyanakkor tervezett Düna és Moldva közti csatorna
a halleini és berchtesgadeni sdnak Csehorszâgba szâllitâsâra lett volna
rendeltetve. S mégis igen kâr, hogy még ez a fölötte szerény hajdzâsi
csatorna sem készult el az Odera és a Morva között, mert a dusgazdag
sziléziai széntelepek fôltârâsa dta mâr régen jdval kibôvitették volna s azdta
mâig kétségkivûl driâsi hatâssal lenne a monarchia gazdasâgi fejlddésére.
1872-ben ismét fôlkaroltâk a Dunânak és az Oderânak Bécstdl Oder-
bergig csatornâval leendô ôsszekôtése tervét, még pedig a régitôl tetemesen
eltérô alakban akként, hogy 500 tonnânyi terhû hajdk is jârhatnâk ; de ez
a terv a hozzâ kellô tôke hijân mindeddig nem valdsùlhatott meg.
A Düna és Odera közti csatorna lenne a Fekete tengertôl a Keleti és
Ejszaki tengerig érô s Ausztria-Magyarorszâg szivén ât vonulö viziüt kôzép-
tagja. A Morva, BeCva és az Odera mentén haladö oldalcsatornânak van
tervezve, minthogy a nevezett folyök 2—2.5 méternyi vizmélységu csator-
nâvâ valö âtalakitâsa több okböl nem lehetséges. Az egyenletes vizszint
61
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Morvaország és Szilézia (Szilézia)
- Band
- 17/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1897
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 352
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch