Seite - 494 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

494 „hullák"-nak. Három óráig tartó kapaszkodás után végre elóttünk áll az Altvater mohlepte kúpja, mely már akkor is kimagaslott volt az ósvilági hullámokból, mikor a kozépeurópai mélysíkokat még tenger özöne borította. Csak füvek, mohák és zuzmók csenevész nóvényzete tud e zordon tetón megélni. Cserjék sem tenyésznek már itt, csupán a bozontos gyalogfenyú kuporog az elmállott óscsillámpala talajon, a melyet évezredek óta porhanyít a szélvészes viharok ereje. E sivár képnek azonban a lehetó legbájosabb ellentéte tárúl elénk, a mint a köröskörül kékló hegyekról és völgyekröl félre lebben a kodfátyol, mely szúzies szépségüket takarja. Nyugaton hegycsúcs sorakozik hegycsúcs mellé egészen a Spieglitzer Schneeberg felhókbe burkolt ormáig; éjszakon az Urlich-láncz erdós kúpjai sotétlenek felénk, míg odább a síkság úszik lenge ködbe merúlten; kelet felé számtalan domb fölött siklik el tekintetünk egészen a Beszkidek távoli lánczolatáig; csak délen enged a Janovitzer Haide tágabb kilátást a morva vidékek felé. Széles körben állnak a „Szudetek fejedelmi sarjá"-nak oldalán hozzá méltó csatlósai : a nagy és kis Vaterberg (l .367 méter), a nagy és a kis Seeberg (1.304 és 1.194 méter), a Königskoppe, a Falkenstein (1.209 méter), a Mittelhübl (1.141 méter), a Hohe Haide és a Peterstein. Az Altvater és a Peterstein közötti horpa- dásban áll az ismert juhásztanya („Schäferei", 1.306 méter), Szilézia leg- magasb emberlakta pontja, a hol az ide súrún látogató kirándúlók szíves vendéglátásra találnak. Az Altvatertól dél felé terjed a „Hohe Haide" síkja. Ennek a hegyi rétnek virágokkal tele hintett moh és fú szónyegéról a fenséges Hohes Gesenkének és elóhegységének jókora részét át lehet tekin- teni. Ott, a hol a Hohe Haide hatalmas hegyháta a nagy Karlsdorfi katlanba hanyatlik alá, a Mohra-források öntözte rétségben („Kesselwiese") látjuk magunk elótt a sziléziai földnek azt a csodálatos vidékét, mely joggal mondható a nóvénygyújtók paradicsomának. Ezzel elbúcsúzván az Altvater természeti szépségeitól, arra a kies vidékre kerúlünk, a melyhez Würbenthaltól Engelsberge.n, Schön (Engels- berg) Ede szillóhelyén át vezet le bennünket az országút. Dombok övezte volgymélyedésben, a melyen át a Schwarzbach csörgedez, kies táj ólén áll Freudenthal, Szilézia e nevezetes iparúzó városa. A kórnyék dombjai közul a Köhlerberg (674 méter) és a Venusberg bazaltalakúlatai kötik le figyel- münket. A ki ma e domboknak részben erdó borította, részben gondosan megmúvelt oldalait látja, nem is sejti, hogy e talajt valaha vulkáni erók dúlták föl. Ma takaros templomocska díszíti a Köhlerberg csúcsát, s csak