Seite - 498 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

496 Mikor lenn a sikföldön már kalászba szökik a vetes, itt még akkor is jó ideig tart, míg a sivár pusztaságról letakarodik a hólepel, s míg a tavaszi nap sugarai az elsó félénk virágocskát életre keltik. — Miután szemünk és szívünk a Hochgesenkének természeti szépségekben oly gazdag vidékét végig élvezte: lássuk már most futólag azt a tájat, mely a Szudetek lánczola- tában Niederes Gesenke nevet visel. Ehhez tartoznak azok a fensíki vidékek, melyek a Jägerndorftöl az Oppa-völgyben Neu-Ebersdorfon és Freudentbalon át a morva határig menö országútnál és vaspályánál kezdódve, kelet felé az Odera vólgyéig húzódnak. Az Altvater-hegység bérczeitól elütólég az itteni hegyvidék jóval kisebb emelkedésú és 500—600 méternyi magaslatsorokba megy át, a melyekból jellemzetesebb fó- és melléklánczok nem válnak ki. Míg a magas Gesenkében a harántgerinczekbe kiágazó hegyek uralkodó csapása éjszaknyugatról délkelet felé vonúl: addig itt a többnyire ellapúló hegyhátak épen ellenkezó csapásúak. A kózetalakúlatok is foltúnóleg külön- böznek az ottaniaktól. Az Altvaterben és melléklánczaiban fókép az óskózet, az alacsony Gesenkében pedig a grauwacke a sziklaképzó anyag. Mint a magas, úgy az alacsony Gesenkében is dús változatosságú a novényzet. Több órajárásnyira terjedó nagy és czélszerúen kezelt erdók borítják a hegyek tetóit és oldalait, a hol pedig mezógazdasági mívelésre alkalmas a föld, ezt is a leggondosabban megmunkálva találjuk. E táj leírásánál kiindúlópontúl a Bennischi fensíkot választjuk, a mely a Hohe Haidéra támaszkodik. Ezt délen, keleten és éjszakon az Oppa és a Möhra folyók, nyugaton pedig a freudenthali völgykatlan határolják. Ha a Freudenthalból Troppauba vezetó országúton haladunk, a meredek Hutberg lábánál, a hatalmas erdók koszorújában álló Bennisch városkához érünk, a melynek említésre méltó a pamutszövö-ipara. Valaha itt is virágzott a nemesércz-bányászat, s Bennisch, akkoriban „Szilézia gyöngye", volt az ország leggazdagabb ezüstbányája, míg a mongolok betorése, késóbb pedig a harminczéves háború csapásai kovetkeztében az ezüstaknák mind jobban ki nem pusztúltak. A városkától délnyugatra folyik a Hohe Haidén eredó Möhra a tartománynak Morvaország felé való politikai határa mentén, s Troppau alatt az Oppába omléseig szakadékos és erdös völgyet öntöz. Ott, a hol szilajúl rohanó vize éjszaknak kanyarodik s a völgyet szegó lejtók ellapúlva kiesen kiszélesedó öblöt alkotnak : egy meredek sziklafal tetején áll Wigstein várrom, Szilézia múltjának e tisztes emléke. A baloldali domb- vidéken megemlítjük a számos helység közül Meltsch falut a szomszédjában