Seite - 506 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

sânczfalak huzôdnak, melyfeket a XVÎ. szâzadbati a Magyarorszâgba vivô orszâgût védelmére emeltek. Korunkban ez erôditmények teljesen elvesz- tették katonai fontossâgukat, s moh- és fulepte omladékaik tanujele e hajdan sokat vivott hely alâsûlyedt nevezetességének. Ma mâr itt csak abban a szép vidékben gyônyôrkôdûnk, melyre a Jablunka-hâgô nyujt kilâtâst. Erdekes a kelet felé âllô, 839 méter magas Girowa, a Beszkidek boszorkàny-hegye. Ennek hatalmas hâtân âllva szemlélte 1773-ban a felejthetetlen II. Jdzsef csâszâr a gyônyôrû természeti kcpet. Mélységes csend honol a Lomna tâg vôlgyében, melyen ât az erdei ut mâsik eziistszalagként hûzôdik nyugatnak. Sem a gôzkocsi futtyje, sem a hâmor kalapâlâsa fôl nem hat ide, hogy e paradicsomi magâny némasâgât hâboritsa. Kôrôskôrul csak erdô, csupa erdô s kôzben-kôzben egy-egy idylli erdészlak, vagy a goraloknak a vilâg zajâtôl messzire elvonult egy-egy fakunyhdja az egész, a mit drâkig tartd vândorlâsunkban lâtunk. A kôrôttunk kéklô hegyek kôzul megemlitjûk a sôtét Kozubowât erdôs elôhegyeivel, tovâbbâ az Uplazt, a Polomot (1.067 méter) és a Skalkât (928 méter). Figyelmûnket leginkâbb a Kiczera- hegyhât csodâlatos sziklaalakulata kôti le. Ritka jelenség ugyanis a kelet- sziléziai hegységben a csupasz kôzet ily kimeredése, a mely itt még feltûnôbb a kôrôtte bûjân tenyészd bârsonyos zôld pâzsit miatt. A Lomna felsô folyâ- sâtdl a Lacznôw (823 méter) erdôs nyergén at a morawkai vôlgybe s a Beszkidek fô gerincze hoszszâban a „Fehér keresztu-nél lévô hires kilâtd- ponthoz érunk. De kâr lenne azt hinni, hogy a Lomna regényes vôlgyében mindig ilyen néma csend és béke uralg. Néhanapjân, mikor a hegyekben erôs zivatar tombol, a kûlônben csekély vizu patak hirtelen megârad s hidakat és pallôkat elsodorva, mérfôldekkel alâbb is pusztit. Jablunkautôl keletre mintegy 12 kilométer hosszusâgban kanyarodik a felsô Olsa-vôlgy a gâcsorszâgi hatâr felé. A folyô csillogô szalagja és az orszâgût a nyilt fensikon allô Istebna nevû goral faluhoz vezetnek. Innen Koniakaun ât az orszâgût âtkel a sziléziai-galicziai hatâron s a tûlsô oldalon a Sola-vôlgybe szâll le. Jobb felôl az Ochozdito (894 méter) messzire szerte nézô csucsa magaslik ki az erdôs hegyek kôzul, melyeknek gerinczei részint sziléziai, részint magyar, részben pedig gâcsorszâgi terûleten emelkednek. Az Ochozditôn egyûttal az Olsa forrâsânâl âllunk. Szâmos csermely szôvôdik itt az erdô titokzatos mélyén azon csillogô ezustfonâllâ, melyhez valôsâgos gyôngysorként fuzôdnek az Olsa-vôlgy mentén oly su ru egymâsutânban kôvetkezô szebbnél szebb tâjképek.