Seite - 510 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

510 a Malinowska skala (1.150 meter) felöl a galicziai hatärröl erkezik s magäba gyöjti a gyönyörü Malinka-völgy vizereit. Keskeny sziklakapun ät hagyjuk el a Visztuläval egynevü falut (Weichsel), s a szeles hätü Czantory hegy aljan Ustron közsegbe erünk, mely nemcsak vasipari termekei reven, de mint eghajlati es savöval gyögyitö hely is jö hirnevnek örvend. Mint az itteni gyögyhäz latin chronogramm- jäböl kitetszik, az 1802-ben alapitott Ustron fürdöhely a legregibb keleti Szileziäban. Valamivel aläbb kezdödik a dombvidek. Az egyes magänosan allö magaslatok, minök a 419 meternyi Helm es Teschen iränyäban az Ogrodzoni hegy, itt annäl jobban szembe tünnek. A Visztula menten hala- dunk, mely egyre szelesbedik es köves puszta helyeket közrefogö ägakra oszlik. Mindenfeie az ärvizek pusztitäsainak nyomai lätszanak. Emlitest erde- melnek ugyanitt a Visztula szabälyozäsära keszült költseges munkälatok, igy a Merveldt rekesztö gätja. Nyilt völgyteknöben, a hovä fölül a piszträngban bövelkedö Brennica öntözte Brenna-völgy torkollik, fekszik balra es lejebb a Visztula mellett Skotschati väroska, nehai Sarkander Jänos szülöhelye. Meg aläbb a Wislitzi es Winogradi hegyek (Kepa winogradska) között a Visztula a siksägra lep ki. Csak bal felöl hüzödik a Helmböl kiindülva Freistadt iränyäban egy körulbelül 300 meternyi hegyhät, az Olsa es a Visztula vizvälasztöja. S ezzel a sikföldön vagyunk, melynek kepet mär az emberi munka alkotta meg. Evszäzadok szorgalmänak emleket lätjuk az Ochab körüli, mintegy 1.000 hektärt boritö törendszerben, melynek viztükrei közt a talajt czelszeruen fölhasznälö szämos ärok tartja fönn a kapcsolatot. Az itt böseg- ben levö vizerö igen sok malmot is hajt. Az erdekes ällat- es növenyvilägot täplälö tavak ugyan az idök folyamän tetemesen veszitettek kiterjedesükböl. Meg legnagyobbak a Visztula jobb partjän, az Illownica menten levök. Napjainkban a hajdani töterületek s utöbb mocsaras helyek nagyobb reszenek termekeny talaja czelszeru mezögazdasägi miveles alatt all. Toväbbi reszeben a Visztula sikjän mintaszerüen mivelt földek, gondosan öntözött retek s közben nagyobb zärt erdöterületek is következnek. Ezek közt vannak elszörtan a kis parasztgazdäknak itt-ott meg szalmafödelü kunyhöi s mellettük a nagyobb majorok es szeszegetök. A sikot ätszeldelö gätak, melyek eger- es tölgyfäk soraival ültetvek be, nem igen engednek nagyobb tävolba kilätäst. Az Illownica es a Visztula között äll a falkent meredö Schwarzwald, melyet az Oderberg felöl Petrowitzon, Seibersdorfon es Pruchnän ät Dzieditz feie tartö ejszaki vasüt szel keresztül.