Seite - 515 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

515 A hol a Moravka völgye szelesen nyilik a friedeki dombok feie, ket erdös magaslat közötti nyergen äll a skalitzi templom, mely a rdla szdlö mende- monda szerint elsillyed, ha egyszer zsüfoläsig megtelik emberrel. A szilaj Ostravica szeles, lapos mederben roppant nagy mennyisegü törmeleket görget alä, mint a Kärpätok videkenek legtöbb folyöja. Eldttünk Friedek tornyai magaslanak, testveri üdvözletet intve Mistek, a szomszedos morva väroska feie. Egy szikläs dombon tekintelyes kastely ölnyi vastagsägü falai ällanak, mögötte pedig a värostol ejszakra egy kettornyü bücsüjärö templom, melynek Märia-kepehez ezrek meg ezrek zarändokolnak a Boldog- asszony (lnnepein. Friedek elenk gyapotipar szekhelye, a mely a väros es környeke szegenyebb lakossägänak fö keresetforräsa. Friedek közeleben emlitendök Baska es Karlshütte kivälö kohdi. A goz koränak fölviradta elött Friedek värosänak, mely a morva-gäcsorszägi kereskedelmi ütvonal menten fekszik, nevezetesb szerepe volt. A keleti Szileziät ätszelö s värosait egybe- kötd vasüt megnyilta öta azonban, a mely ältal Friedek is bele került ez üj közlekedesi häldzatba, minden teren ismet kedvezöbb fordülat mutatkozik. Friedektöl ejszakra a folyd, az orszägüt es a vaspälya Polnisch-Ostrau- nak szenben düs dombvideke feie tart. E hely Szilezia törtenelmenek regibb koräban Lengyelorszäg feie nezö hatärerösseg volt, ket emberöltd dta azon- ban teljesen megvältozott a hajdani kepe. A melysegben rejlö szen driäsi ertekevel aränyosak a morva es szileziai földön älld bänyaepitkezesek. Polnisch-Ostrau a közeli Mährisch-Ostrau es Vitkovitz vasgyärai a monar- chiaban päratlan ipartelepet alkotnak. Igaz, hogy e környek közgazdasägi hirre emelkedese miatt sokat vesztett egykori termeszeti szepsegeböl. Mert a sok ezer munkäs nepnek egyforma hazikdkböl sorakozö telepei, a kormos gep- es aknahäzak, a pernyet szdrö füstfelhdk s mindezek fölött esetleg meg egy-egy borüs nap szürke, ködös egboltja ugyancsak elriasztjäk innen a szepre ähitozd vändort, a ki az ilyen jdzan környezetben aligha erezheti jdl magat. Polnisch-Ostrau mellett a troppaui üt hullämos területen halad Teschen feie. Csinos falvak es szep kilätdpontok hosszabb sora következik az üton, a mely a legelvezetesebbek egyike a keleti dombvideken. A szep fasorokkal ekes Schönhofon, majd Schumbargon es Tierlitzkdn ät megyünk. Nem messzire a gyönyörü magaslaton pompäsan ällö kosteleci templomocskätdl balra a freistädti sikot, jobbra pedig a szileziai Kärpätoknak melyen Magyar- orszägba hajld ivet lätjuk. Az elöteren a Grodziczi hegy (424 meter) köti le 65*