Seite - 518 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

518 tetlen id<5 telt el, mielött az ember itt is megjelent és állandóan meg- telepedett. Ennek okát azokban az állapotokban kell keresnünk, melyeket Sziléziában az éjszaki jégkorszak még hosszú idöre is érezhetóleg maga után hagyott. Europa fejlódésének ebben az idószakában ugyanis özönvizi jég- kéreg borította el foldrészünk egész éjszaki részét a Szudet-hegység éjszaki határáig, a mely ezen hegységnek jégtakarójával egyesúlve, Sziléziáig ért, és a Mährisch-Weisskirchennél (Morva-Fehértemplom) levó vízválasztót alkotva, beiöle özönlött az a jeges folyam, a mely Szilézián át az Odera vólgyének szélességében messzire beáradt Morvaország belsejébe. Ettól a min- dent megdermesztó jégvilágtól egyedúl a tescheni s részben még a troppaui terület volt megkimélve. Hanem azért ezek a vidékek a szomszédos jégárak okozta zord éghajlatukkal és számos gletschervízzel áztatott mocsarukkal emberi tartózkodás helyéúl szintén alig voltak alkalmatosak, úgy, hogy még az újabb özönvizi kort jellemzó állatok közul is pusztán egy-két mammut és rhinoceros tichorhinus tévedt erre a barátságtalan vidékre. Ekként magyaráz- hatjuk egyrészt ezeknek az állatóriásoknak Troppau, Freistadt és Friedek kórnyékén lószbe és gletscher-iszapba ágyazott maradványait, valamint más- részt mindazoknak a bizonyítékoknak hiányát is, melyekkel Morvaország- ban, Alsó-Ausztriában, éjszaki Csehországban, Bajorországban, Belgiumban és Francziaországban az ember egykorú ott létezése igazolást nyert. Szilézia lakhatóságára kedvezóbb állapotok, úgy látszik, csak abban az idöben következtek be, midón már Kozép-Európa emberi múvelódése annak a fokozatnak a vége felé jutott, melyet újabb kókorszaknak (neolith-kornak) szoktak nevezni. De még ebben s az ezt követö óstorténeti korszakokban is csak nagyon szórványosak lehettek itten az emberi lakóhelyek. Nyugatról a Szudet-hegység, keletról pedig a Beszkidek az országnak csaknem egész szélességében elágazván, egyedúl az éjszak felé levó keskeny lejtó volt a letelepedésre alkalmas. Itt is eddig az óskorszakbeli helyek legtóbbjére az Odera bal partján akadtak, míg a jobb parton esó országrészben csak egyetlen lakóhelyre leltek (Gross-Ellgoth), s ez is aránylag késó korból való. Ennek oka kétségkivúl jórészt abban is keresendó, hogy az óstórténeti kutatás eddig kevésbbé foglalkozott Szilézia keleti részével, mint a nyugatival. A természet szabta kórúlmények között jóformán Onként érthetó az, hogy az elsó óskorbeli lakóhelyekre az Oppa partjain akadunk. Korra nézve leg- idósebbnek tartható közülök a kreuzendorfi (holasovitzi). Ez, a falu kózepén, a herczeg Lichtenstein-féle gazdasági udvar helyén volt késó neolith-kori